Szlovák ellenzéki politikusok nemrég új törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szlovák állami ünneppé emelné október 28-át, az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásának napját (amely korábban állami ünnep volt Csehszlovákiában, Csehországban pedig ma is az). A Szabadság és Szolidaritás Pártja és a Polgári Konzervatív Párt, valamint két független képviselő által támogatott javaslat szerint Csehszlovákia létrejötte a modern kori szlovák történelem egyik legjelentősebb eseménye, hiszen ekkor vált először „államalkotó nemzetté” a szlovákság, elsőként jelölték ki Szlovákia területének határait, s a csehszlovák állam a modern Szlovákia gazdasági, társadalmi és kulturális alapjainak letételét is biztosította. Ezenkívül Csehszlovákia demokratikus és humanista hagyományát hozták fel érvként, amely szerintük a nemzeti büszkeség és polgári öntudat forrása lehet a Szlovák Köztársaság polgárai számára is. A törvényjavaslat egyúttal emléknappá „minősítené le” szeptember 1-jét, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának napját, a jelenlegi állami ünnepet.

A kérdés nem először merül fel a szlovák politikai-közéleti vitákban, már 2012-ben és 2014-ben is nyújtottak be hasonló parlamenti javaslatot. Az október 28-a mellett érvelő szlovák értelmiségieknek azóta saját facebook-oldaluk is van (https://www.facebook.com/28.oktober.1918/). Leírása tömören összefoglalja, hogy miért tartják fontosnak egyesek e dátumot: „Miért nem emlékezünk meg egy olyan eseményről, amely nélkül ma Szlovákia feltehetően nem is létezne?” Csehszlovákia megalakulásának jövőre esedékes 100. évfordulója mindenesetre újra nyílt vita tárgyává teheti a Szlovákiában 1999 óta „emléknapként” számon tartott esemény helyét a szlovák kollektív emlékezetben. 

Cirillbetűs vagonkórház

A jubileumra való készülődés mindenesetre Szlovákiában is megkezdődött, és az augusztus végén Kassára érkező, „Légióvonat” nevű vándorkiállítás jól jelzi, hogy a Nagy Háború és Csehszlovákia megalakulásának emlékezete még mindig igencsak legionárius-centrikus.

falábbal...

...és Masaryk-portréval.

Légióvonat – avagy ki a vagonlakó csehszlovák kontextusban?

A kiállítás a csehszlovák legionáriusok háborús mindennapjait kívánja bemutatni 13 első világháborús vonatvagon rekonstrukcióján keresztül. A csehszlovák légiók önkéntes alapon szerveződtek az első világháború ideje alatt az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének olyan cseh és szlovák nemzetiségű katonáiból – elsősorban hadifoglyokból –, akik a központi hatalmak ellen kívántak harcolni. A légiók főként Franciaország, Olaszország és Oroszország területén jöttek létre. 

Csehszlovák történelem - szlovák és cseh nyelven

Korabeli egyenruhák

A Kijevtől keletre működő légiósok a bahmacsi vasúti csomópontot tartották ellenőrzésük alatt, a spontán összecsatolt vagonok lehetővé tették a gyors visszavonulást, és megkönnyítették az utánpótlást. Az eleinte átmenetinek szánt lakhely egészen 1920-ig szolgált a katonák otthonául. 1918 végén már szervezett formában egészítették ki őket, többek közt posta-, egészségügyi-, szabászati-, konyha- és mozivagonokkal, miközben a parancsnoknak elegánsan berendezett saját vagon járt. 

Tábori postavagon...

és tábori kényelem.