A Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport céljai között kezdettől szerepel a trianoni menekültek számának megállapítása. Koloh Gábor kollégánk írása ezt a témakört vizsgálja.

A Pro Minoritate legújabb, 2022. nyári számának „Háborús utórezgések” című blokkjában kutatócsoportunk két tagja, Vallasek Júlia és Szűts István Gergely is publikált egy-egy tanulmányt.

Száz éve vezették be a „hontalanok” dokumentumát, a híres norvég diplomatáról és sarkkutatóról elnevezett Nansen-útlevelet. Hátteréről kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely cikkéből olvashatunk.

Egy száraz adminisztratív aktacsomó is rejthet csodálatos újdonságokat. 1920 májusában, egy hónappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium polgári iskolákat felügyelő VI/a osztálya kiadta a 41998/1920-as számú körrendeletet. Ebben felszólította a megmaradt ország polgári iskoláiban működő menekült tanárokat, hogy az összeomlás, a forradalmak, illetve az idegen megszállás során szerzett tapasztalataikat jelentésben foglalják össze. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs írása.

Ablonczy Balázs és Koloh Gábor írása – Bátorfy Attila grafikájának, térképeinek és ábráinak segítségével – különleges és látványos módon jeleníti meg az első világháború után a történelmi Magyarország egyik legváltozatosabb régiójából, a Szepességből a „trianoni Magyarországra” érkezettek történetét.

Kutatócsoportunk tagjai az 1918 utáni menekültek kérdését járták körül „A Trianon utáni menekültek hétköznapjai” című új dokumentumfilmben.

Kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely a Polnische Historische Mission an der Julius-Maximilians-Universität Würzburg által szeptember 20. és 21. között rendezett online konferencián tartott előadást a trianoni menekültkérdésről és az első világháborút követő állampolgárság meghatározásának problémáiról.

A Központi Statisztikai Hivatal folyóiratának friss számában jelent meg kollégánk „The number of Trianon refugees” című írása.

Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője szeptember 22-én délután „Vagonok, barakkok, telepek – menekültek a Trianon utáni Magyarországon” címmel tart előadást az Állami lakótelepiek 12. találkozóján.

Kutatócsoportunk Ablonczy Balázs által szerkesztett „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” című tanulmánykötetét Bödők Gergely ismerteti.

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Ablonczy Balázst, kutatócsoportunk vezetőjét és Egry Gábort, a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet főigazgatóját Kanyó Ferenc kérdezte Trianonról.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100” című kiállításhoz kapcsolódó „Olvassuk Trianont” sorozatának ötödik részében Parádi Andrea irodalomtörténész Ablonczy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével, valamint Hicsik Dóra helytörténésszel, a Szabadkai Városi Múzeum főkönyvtárosával beszélgetett.

Pálvölgyi Balázs jogtörténésszel, a Széchenyi István Egyetem docensével és az Úton-kötet egyik szerzőjével Házi Hunor beszélgetett a Kossuth Rádió „Gondolatjel” műsorában.

A marburgi Herder Intézet által kiadott, Kelet-Közép Európa kultúrájával és történelmével foglalkozó folyóirat 2021/1. számában jelent meg Szűts István Gergely munkája.

A Magyar Katolikus Rádió Ez volt a XX. század műsorában Ablonczy Balázs beszélt az „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” tanulmánykötetről és a trianoni menekültek kérdéséről.

Pálvölgyi Balázs történészt, az „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” kötet egyik szerzőjét Bihari Dániel kérdezte.

A Trianon 100 Kutatócsoport Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után című kötetéről Veczán Zoltán írt recenziót.

Kik voltak a trianoni menekültek és hányan érkeztek 1918–1924 között Magyarországra?