Az első világháborút követően gazdát cserélt területeken maradt nemzeti kisebbségek helyzete és státusza nemcsak Magyarország és szomszédos államai között, de például a német–lengyel kapcsolatokban is komoly feszültségeket okozott.

A Szlovák Tudományos Akadémia minden évben megrendezi fiatal kutatóinak versenyét, amelyre a 35 év alatti akadémiai kutatók jelentkezhetnek saját tudományos munkájukkal.

Kutatócsoportunk Ablonczy Balázs által szerkesztett „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” című tanulmánykötetét Bödők Gergely ismerteti.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „A magyar külpolitika a Horthy-korszakban” címmel rendez tudományos műhelykonferenciát a két világháború közötti Magyarország kétoldalú kapcsolatairól június 25-én, pénteken.

Kollégánk a BUKSZ 2021/1. számában három olyan, a trianoni centenárium évében megjelent kiadványról ír, amelyek a békeszerződést és következményeit földrajzi szempontból, a térképek felől közelítik meg.

Kollégánk a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2021/2. számában megjelent tanulmányában vizsgálja az impériumváltást.

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Ablonczy Balázst, kutatócsoportunk vezetőjét és Egry Gábort, a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet főigazgatóját Kanyó Ferenc kérdezte Trianonról.

Zeidler Miklós kollégánk IV. Károly 1921-es két visszatérési kísérletéről beszélgetett ifj. Bertényi Ivánnal, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójával.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100” című kiállításhoz kapcsolódó „Olvassuk Trianont” sorozatának ötödik részében Parádi Andrea irodalomtörténész Ablonczy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével, valamint Hicsik Dóra helytörténésszel, a Szabadkai Városi Múzeum főkönyvtárosával beszélgetett.

1919 novemberében Sir George Clerknek bizonyos dél-magyarországi, a bácskai és bánáti svábok képviselőiként fellépő személyek egy memorandumot adtak át Budapesten, amelyben e területek Magyarországhoz tartozása mellett érveltek, illetve esetlegesen egy, a régió sorsáról döntő népszavazást javasoltak.

A határőrizeti szervek feladatainak Trianon után is fontos részét képezte a határesemények (más szóval határincidensek) észlelése és jelentése. Bencsik Péter kollégánk egy ilyen incidenst vizsgál.

Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője a dévai tanári pályákat bemutató írását követően azt vizsgálja meg, hogy a szászvárosi református kollégium oktatóinak életére milyen hatással volt az impériumváltás.

Pálvölgyi Balázs jogtörténésszel, a Széchenyi István Egyetem docensével és az Úton-kötet egyik szerzőjével Házi Hunor beszélgetett a Kossuth Rádió „Gondolatjel” műsorában.

A Katolikus Rádió „Ez volt a XX. század” műsorában Bittera Éva történészt, az Úton-kötet egyik szerzőjét Pál Amanda kérdezte.

A marburgi Herder Intézet által kiadott, Kelet-Közép Európa kultúrájával és történelmével foglalkozó folyóirat 2021/1. számában jelent meg Szűts István Gergely munkája.

A Magyar Katolikus Rádió Ez volt a XX. század műsorában Ablonczy Balázs beszélt az „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” tanulmánykötetről és a trianoni menekültek kérdéséről.

Pálvölgyi Balázs történészt, az „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” kötet egyik szerzőjét Bihari Dániel kérdezte.

A Trianon 100 Kutatócsoport Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után című kötetéről Veczán Zoltán írt recenziót.