A kutatócsoport munkatársai újabb Trianon-emlékműveket fényképeztek le Magyarország különböző pontjain.

Megjelent a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kötete, amelyben Murber Ibolya az egykori Nyugat-Magyarország 1918 és 1924 közötti sorsát dolgozza fel.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadványaként, az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának a támogatásával jelent meg a napokban Simon Attila új kötete: „Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig”.

Kutatócsoportunk tagjai az 1918 utáni menekültek kérdését járták körül „A Trianon utáni menekültek hétköznapjai” című új dokumentumfilmben.

Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport közös, „Kassától Košicéig. Molnár Miklós-emlékkönyv” címmel megjelent kötetét Erdész Ádám méltatta a Bárka online Vátozatos múlt rovatában.

A Trianon 100 Kutatócsoport legfrissebb kiadványa „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” címmel jelent meg Ablonczy Balázs szerkesztésében. A kötet tíz tanulmányában elemzésre kerülnek a szomszédos országok állampolgársági politikái, demográfiai kérdések, a magyar menekült-telepek, egyéni és csoportos tapasztalatok valamint a gyerekvonatok is.

Megjelent a Hungarian Studies Review 2019–2020-as, „Hungary in Transition, 1918–1920” című száma, benne Ablonczy Balázs kutatási jelentésével.

A Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport, a Politikatörténeti Intézet ERC NEPOSTRANS projektje, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya nemzetközi konferenciát szervez 2020. október 29–31. között „Beyond Trianon? Exit from the War in Danubian Europe 1918–1924” címmel.

Szeptember 28-án a Barabás Villában került sor a Nagy Imre Alapítvány által a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferenciára.

A Földrajzi Közlemények 2020/3. számában megjelent Győri Róbert és Charles W. J. Withers közös tanulmányának második része, amelyben a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa és az Edinburgh-i Egyetem professor emeritusa a brit geográfusok Magyarországgal kapcsolatos véleményéről írnak, illetve ismertetik a brit delegáció párizsi munkáját.

Kritika a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának könyvéről a Regio 2020/1. számában.

Előadások és beszélgetések Trianonról hazai és a szomszédos országokból érkező szakértőkkel.

Beszélgetés három részben Trianon okairól és következményeiről.

Révész Tamás hadtörténész, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa vehette át idén a Benda Gyula-díjat 2019-ben megjelent „Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben” című monográfiájáért.

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, Révész Tamás tavaly megjelent „Nem akartak katonát látni?” című monográfiáját ajánlja a hvg.hu.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a Tilos Rádió Hajnali Hasadás műsorában beszélgetett a szomszédos országok Trianon-értelmezéséről.