Megjelent a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kötete, amelyben Murber Ibolya az egykori Nyugat-Magyarország 1918 és 1924 közötti sorsát dolgozza fel.

A Határtörténetek az első világháború után alcímet viselő kötet a "Trianon-dokumentumok és -tanulmányok" című sorozat 10. köteteként látott napvilágot.  

A számos képpel illusztrált könyv fülszövege bemutatja a szerzőt, majd rövid ízelítőt ad a 184 oldalas munkából:

Murber Ibolya történész, az ELTE BDPK Szombathely oktatója. Doktori fokozatának megszerzése után több szemeszteren keresztül oktatott a Bécsi Egyetemen, a Saar-vidéki Egyetemen, illetve az Andrássy Gyula Német Nyelvű Magánegyetemen is. Kutatott többek között Bregenzben, Bécsben, Berlinben és Greifswaldban. Számos rangos külföldi kutatási ösztöndíjat is elnyert. Két gyermek édesanyja és családjával jelenleg Táplánszentkereszten él. 

Az első világháború után Magyarország elveszítette nyugati határvidékét és Ausztria megkapta Burgenlandot. A két érintett ország diplomáciai, gazdasági és katonai eszközöket sem kímélve évekig küzdött "Nyugat-Magyarországért". Saját szemszögéből nézve Bécs és Budapest álláspontja egyaránt legitim és érthető volt. Ausztria a határvidék többségében német ajkú területére tartott igényt. Magyarország "poszt-trianoni" állapotában a területátadás tudatos halogatása szimbolikus üzenetet hordozott: a revízió reményét volt hivatva fenntartani. Murber Ibolya legújabb könyve azt mutatja be, hogy miként vált ez a határvita a háború utáni válságkezelés részévé, illetve miként használta fel a mindenkori bécsi és budapesti vezetés a "nyugat-magyarországi kérdést" más, megoldatlan problémák és hibák elfedésére.   

Twitter megosztás Google+ megosztás