„Tanulmányunk első részében felvázoltuk, hogyan kapcsolódtak be a különböző nemzeteket képviselő geográfusok az első világháborút lezáró békekötések előkészítő munkáiba, hogyan próbálták meg a meglévő szakmai kapcsolatrendszerület saját országuk ügye mellett mozgósítani. Bemutattuk a Magyarország területi épségének védelmében kifejlesztett magyar földrajzi érvrendszert és két, a háború után megjelent összefoglaló földrajzi kötet elemzésével az új határokról kialakított brit véleményeket. Tanulmányunk második részében rekonstruáljuk a brit földrajzosok Magyarországgal kapcsolatos véleményét a Trianon előtti időszakból, illetve részletesen ismertetjük a brit delegáció párizsi munkáját. Feltárjuk Ogilvie párizsi tevékenységét és a határok térképezésében szerzett korábbi tapasztalatait, a közös munkáját a cambridge-i történésszel, a brit delegáció tagjával, Harold Temperley-vel, aki a párizsi konferencia részletes értékelését megírta (Temperley, H. 1920), és aki Ogilvie-t az 1922-es könyvének elkészítésére felkérte.”

A tanulmány itt olvasható, az első részről itt írtunk.