A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Rigó Máté a Partizán Podcastban Pap Szilárddal és Éber Márk Áronnal beszélget az első világháború következményeiről.

Beszélgetés Rigó Máté nemrég megjelent könyvéről a Könyves Magazinban.

Idén jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete, a „Háború, profit, Trianon – hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút?” című munka. A könyvről és a hozzá vezető útról Ablonczy Balázs beszélgetett a szerzővel, Rigó Mátéval.

A bukaresti Monitorul Oficial (a román Hivatalos Közlöny) kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából. Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után.

Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója alkalmából nemcsak a „Nagy Egyesülést”, vagyis a román nemzeti egységet megvalósító román politikusokról, értelmiségiekről és katonákról emlékeztek meg Románia-szerte, hanem azokról a külföldi személyiségekről is, akik szintén szerepet játszottak ebben az eseménysorban.

Egy száraz adminisztratív aktacsomó is rejthet csodálatos újdonságokat. 1920 májusában, egy hónappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium polgári iskolákat felügyelő VI/a osztálya kiadta a 41998/1920-as számú körrendeletet. Ebben felszólította a megmaradt ország polgári iskoláiban működő menekült tanárokat, hogy az összeomlás, a forradalmak, illetve az idegen megszállás során szerzett tapasztalataikat jelentésben foglalják össze. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs írása.

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, L. Balogh Béni írása az erdélyi impériumváltásról az Erdélyi Krónikában.

A trianoni békével kapcsolatos számtalan folklorisztikus történet közül az utóbbi időben kapott lábra az, amely arról szól, hogy a Balkánról és Romániából visszavonuló német, úgynevezett Mackensen-hadsereg felajánlotta, hogy megvédi Erdélyt a betörő román csapatoktól (akár a Székely Hadosztállyal közösen), ám a Károlyi-kormány ezt az ajánlatot elutasította, Mackensent pedig letartóztatta. Ablonczy Balázs írása a kérdés hátteréről.

1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen kihirdették Erdély Romániával való egyesülését. Az egyesülési határozatot Ion I. C. Brătianu miniszterelnök jelenlétében Bukarestben, december 14-én adták át I. Ferdinánd román királynak. Tíz nappal később a bukaresti kormány által elfogadott rendelettörvény kimondta Erdély Romániával való „örök” egyesülését. L. Balogh Béni írása „Gyulafehérvár” magyar visszhangjának egyik példáját mutatja be.

Hamarosan megjelenik kollégánk, L. Balogh Béni (a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa) kötete az erdélyi impériumváltásról 1918–1919 fordulóján.

Kutatócsoportunk legfrissebb kiadványa, a „Románia és az erdélyi kérdés 1918–1920-ban” már kapható (vagy jelenleg inkább rendelhető). A kötet csaknem száz dokumentumát L. Balogh Béni, a magyar–román kapcsolatok tapasztalt kutatója válogatta és látta el egy közel 60 oldalas, a történeti kontextust bemutató tanulmánnyal.

1918 novemberében Románia az utolsó pillanatban visszalépett az elveszítettnek tűnő háborúba. Csapatai alig két hónap leforgása alatt megszállták a történeti Erdélyt, ahol azonnal meg is kezdődött az új berendezkedés kiépítése. A korszak fontos román forrásaiból válogatva L. Balogh Béni ezeket az eseményeket idézi fel (a forráskiadvány megjelenése hamarosan várható).

A Budapesti Hírlap 1919. január 26-i lapszámának vezércikke egyaránt jól szemlélteti a korabeli magyar nyilvánosságban jelen lévő hitetlenséget és hiú ábrándokat, amelyek a történelmi Magyarország felbomlását és az idegen térhódítást övezték.

A Budapesti Hírlap száz évvel ezelőtt, 1919. január 22-én megjelent száma az idegen csapatok bevonulása nyomán berendezkedő új - román és csehszlovák - hatalomról, a rövid ideig hivatalban lévő Linder Béla hadügyminiszter könyvéről és a kárpátaljai magyarság szervezkedéséről is beszámolt.

1918 őszén drámai módon ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország története. A döntő mozzanatot az jelentette, hogy a háború utolsó szakaszában az antant magáévá tette a nemzeti önrendelkezés wilsoni elvét, és felkarolta a dualista berendezkedéssel elégedetlen nemzeti mozgalmakat. A katonai vereség így végül a Monarchia felbomlásához vezetett. Az „új Európa” alapjává a nemzeti elv vált, alkalmazása azonban meglehetősen szelektív módon, szinte mindenhol a vesztesnek kikiáltott nemzetek rovására történt.

A privát történelmek és a köztörténelem számtalan, egymást konstituáló összefüggése kerül újra előtérbe, miközben kibomlik a személyes sorsokat meghatározó döntések feltételrendszere. Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs blogbejegyzése a Szeghy-Gayer Veronika által is felvetett témák némelyikét vizsgálja, ezúttal Erdély kontextusában.

Szűts István Gergely cikke a Pro Minoritate legújabb számában.