Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője a dévai tanári pályákat bemutató írását követően azt vizsgálja meg, hogy a szászvárosi református kollégium oktatóinak életére milyen hatással volt az impériumváltás.

A Katolikus Rádió Kerengő című műsorában Ablonczy Balázzsal Sályi András beszélgetett.

A Magyar Katolikus Rádió Ez volt a XX. század műsorában Ablonczy Balázs beszélt az „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” tanulmánykötetről és a trianoni menekültek kérdéséről.

Kik voltak a trianoni menekültek és hányan érkeztek 1918–1924 között Magyarországra?

A Győri Egyházmegyei Levéltár és a Brenner János Hittudományi Főiskola 2020. szeptemberi, „Zűrzavaros évek 1919–1921” című konferenciáján elhangzott előadások felvételei most online is megtekinthetők.

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában vettek részt.

Ablonczy Balázs könyvének átdolgozott verziója a szentpétervári történelmi szakkiadó, a Nestor gondozásában jelent meg.

Az Erdélyi Krónika történelmi portálon Tóth Gödri Iringó ismertette Ablonczy Balázs könyvét.

A lengyel HERITO folyóirat friss számában olvasható a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével készült interjú.

Kollégáink két könyvét is beválogatta az azonnali.hu az év kilenc olyan könyve közé, amit érdemes elolvasni.

A Trianon 100 Kutatócsoport legfrissebb kiadványa „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” címmel jelent meg Ablonczy Balázs szerkesztésében. A kötet tíz tanulmányában elemzésre kerülnek a szomszédos országok állampolgársági politikái, demográfiai kérdések, a magyar menekült-telepek, egyéni és csoportos tapasztalatok valamint a gyerekvonatok is.

A Bácsország folyóirat 2020/2. számában két, a Trianon 100 Kutatócsoporthoz köthető könyvről jelent meg recenzió.

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást a trianoni békeszerződés társadalmi következményeiről.

„Dévára 1918. december közepén vonultak be a román csapatok, és a berendezkedő román közigazgatás hamarosan hozzálátott az intézmények átvételéhez is, jóllehet a helyi sajtó szerint ez a váltás nagyon sokáig elhúzódott. Azt, hogy az 1918–1919-es impériumváltás milyen dilemmák elé állította a dévai főreáliskola tanárait, talán úgy lehet felmérni, ha vetünk egy pillantást a tanári kar tagjainak későbbi pályájára.”

A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)

Megjelent a Hungarian Studies Review 2019–2020-as, „Hungary in Transition, 1918–1920” című száma, benne Ablonczy Balázs kutatási jelentésével.

Szeptember 28-án a Barabás Villában került sor a Nagy Imre Alapítvány által a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferenciára.

A Győri Egyházmegyei Levéltár a Brenner János Hittudományi Főiskolával együttműködve hirdetett tavasszal konferenciát „Zűrzavaros évek 1919–1921” címmel.