Tekintettel a COVID-járványra, az alkalmat szeptember 30-ra tették át. Az egynapos konferencia előadásai főként a nyugat-magyarországi régió száz évvel ezelőtti történéseivel foglalkoztak, elsősorban az egyháztörténet szempontjából. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Balogh Margit elnökölte konferencia első előadója Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja volt, aki a győri egyházmegye két 1919-es mártírjáról, Wohlmuth Ferenc császári és Szemelliker Antal fülesi (ma Nikitsch, Ausztria) plébánosról, akiket a Tanácsköztársaság helyi szervei ítéltek halálra 1919 tavaszán és nyarán. Benkéné Jenőffy Zsuzsanna, illetve Schmidt Péter lelkészéletrajzokon keresztül mutatta be, hogy mennyire összetettek az identitás és a lojalitás konstrukciói: milyen háttérrel agitáltak egyes katolikus papok Ausztria vagy Magyarország mellett 1919–1921-ben. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója, a most megjelent Két Anschluss között – Nyugat-Magyarország és Burgenland Wilsontól Hitlerig című kötet szerzője pedig Nyugat-Magyarországnak az osztrák és a magyar politikában elfoglalt helyéről beszélt. A Lendület Trianon 100 Kutatócsoport kutatói közül Nagy Szabolcs Győr román megszállásáról beszélt, Győri Róbert pedig Jankó Ferenccel, az ELTE TTK adjunktusával közösen tartott, sok térképpel illusztrált előadásában a Nyugat-Magyarországra vonatkozó osztrák és magyar földrajzi érvrendszereket vetette össze. Kiderülhetett belőle egyebek mellett az is, hogy a régió osztrák megkonstruálásában milyen szerepet játszottak az orientalista fantáziák: az osztrák „Pußta” képe és a nyugati vármegyék roma lakossága. Ablonczy Balázs pedig Szitnyai Zoltán író (1893–1978) győri éveiről és műveinek menekült-képéről beszélt a Trianon utáni Magyarországon.

Az előadások várhatóan megjelennek majd az Arrabona múzeumi évkönyvben is.