A Bódy Zsombor által szerkesztett Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után című tanulmánykötetet Baráth Katalin ismertette.

„...a Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után olyan áttekintések gyűjteménye, amelyek szerzői nem a közéleti diskurzusokban kerek évszázada vitákat gerjesztő politika- és diplomáciatörténeti eseményeket kívánták újra, új fűszerezéssel feltálalni. A kötet elsősorban társadalom- és gazdaságtörténeti szempontokat érvényesít, azaz a Trianon gyűjtőnéven ismeretes, számtalan alkalommal és számtalan következtetéssel előadott eseménysor kulisszái mögé kalauzol. Tehát olyan „felszín alatti” folyamatokra derít fényt, amelyek ugyan nem oly látványosak, mint egy politikusi gesztus (lásd például Apponyi Albert sokat emlegetett, ám semmiféle békeszerződés-módosító hatással nem bíró beszédét, vagy Károlyi Mihály kápolnai földosztását), de az 1918 után történteket alapvető módon befolyásolták – vagy rövid, vagy hosszú távon.”

Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című könyvéről Fábián Borbála írt.

„Ablonczy Balázs az MTA – Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője új könyvében a saját és a kutatócsoport kutatásainak eredményeit foglalja össze olvasmányos formában a nagyközönség számára. Kötetének utolsó fejezetében nyomatékosítja is a kutatás témáját: „beszéljünk arról is: milyen volt valójában ez a békeszerződés”. Ennek megfelelően, a kötetben szó esik arról, hogy Trianon hogyan érintette az egyes társadalmi rétegeket, emellett magyarázatot kapunk az 1918 és 1921 között történtekre. A szerző a bevezető fejezetben a könyv kettős célját domborította ki: egyrészt, bemutatni hogyan élte meg a magyar társadalom az 1918–21 közötti időszakot, másrészt az események kronologikus bemutatása helyett érzékeltetni »a nagypolitika dilemmáit és döntési kényszereit«”.

Mindkét recenzió elérhető az alábbi csatolmányra kattintva.