Idén jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete, a „Háború, profit, Trianon – hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút?” című munka. A könyvről és a hozzá vezető útról Ablonczy Balázs beszélgetett a szerzővel, Rigó Mátéval.

2022. szeptember 26-án mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent „Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918-1921)” című kötetet. Az NKE Közép-Európa Kutatóintézete és a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport együttműködésének eredményeként megszületett kiadványt Hatos Pál írása vezeti be, amely az alábbiakban olvasható.

A European Review of History – Revue européenne d'histoire folyóirat friss temaikus számában, amely az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlására fókuszál, megjelent kutatócsoportunk munkatársának tanulmánya.

Kollégáink a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában beszélgettek a csehszlovák határkijelölésről és Csehszlovákia létrejöttéről.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a Tilos Rádió Hajnali Hasadás műsorában beszélgetett a szomszédos országok Trianon-értelmezéséről.

Az élet, meg minden podcastjában Ablonczy Balázs beszélt turanizmusról és Trianonról.

A Földrajzi Közlemények 2020/2. számában megjelent Győri Róbert és Charles W. J. Withers közös tanulmányának első része. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa és az Edinburgh-i Egyetem professor emeritusa által jegyzett kétrészes tanulmány célja feltárni a brit geográfusoknak a trianoni békeszerződés szakmai előkészítésében játszott szerepét és Magyarország új határaival kapcsolatos álláspontját.

A Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyári számának Trianon-mellékletében kollégáink írásai is megjelentek.

Megjelent a Rubicon legújabb, Trianonnak szentelt száma, benne - többek közt - a Trianon 100 Kutatócsoport szerzőinek írásaival.

Kutatócsoportunk tagja, Simon Attila a szlovákiai Pátria Rádió Rangadó című műsorában beszélgetett a Felvidék csehszlovák megszállásáról és integrációjáról.

Miért beszélhetünk "képzelt Trianonról"? Mit gondoljunk a magyarság elleni összeesküvésekről? Mit jelent ma "Trianon"?

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Megjelent a Magyar Tudomány 2020/6. száma. A Trianonnal foglalkozó tematikus összeállítás vendégszerkesztői Romsics Ignác és Ablonczy Balázs, szerzői pedig a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjai.

A Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport 2020 májusában országos telefonos (CATI) közvéleménykutatást végzett a Soreco Research Kft. közreműködésével a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója kapcsán. A kutatás keretében megvizsgáltuk a békeszerződéssel kapcsolatos ismereteket, a vélt vagy valós előzményekhez, illetve következményekhez fűződő vélekedéseket, valamint a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is.

Ablonczy Balázs legújabb kötetének megjelenéséről, amely a modern magyar történelem egyik meghatározó eseménysorát hozza emberközelbe, a kolozsvári Krónika is beszámolt.

E-könyv formátumban már kapható a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs új könyve Trianonról.

Magyarország legészakibb pontja a Nagy-Milic, a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, vágja rá mindenki, aki megtanulta a földrajzleckét. Csakhogy ez nem igaz. A trianoni szerződésszöveg szerint pedig az lenne, de aztán egy kicsit északabbra került, ha nem is pont a csúcsnál.

„Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)” („Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924]”) címmel tart nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, amely az elmúlt években kiemelten foglalkozott a trianoni békeszerződéssel és következményeivel.