A HVG friss száma kutatócsoportunk kötetét ajánlja.

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában vettek részt.

A Trianon 100 Kutatócsoport legfrissebb kiadványa „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” címmel jelent meg Ablonczy Balázs szerkesztésében. A kötet tíz tanulmányában elemzésre kerülnek a szomszédos országok állampolgársági politikái, demográfiai kérdések, a magyar menekült-telepek, egyéni és csoportos tapasztalatok valamint a gyerekvonatok is.

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást a trianoni békeszerződés társadalmi következményeiről.

A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában Ablonczy Balázs beszélt a békeszerződést követő menekülthullámról és menekültpolitikáról.

Születésének 160. évfordulóján számos cikk, híradás, videó emlékezett meg a legendás székely íróról, politikusról, lapszerkesztőről, Benedek Elekről (1859–1929). Életművének máig homályos pontja, hogy a gazdag életúttal és irodalmi munkássággal rendelkező alkotó, aki bizonyos értelemben megteremtette a magyar gyerekirodalmat, 1921. július-augusztus fordulóján hazatelepedett Erdélybe. Ablonczy Balázs a „székely mesemondó” visszatérésének körülményeit árnyalja írásában.

24.hu, 2019. június 4.

Dékány István „Trianoni árvák” című könyvének (Noran Libro, 2018) mellékleteként megjelent egy adatbázis, amely a trianoni békeszerződés aláírásának aktuális évfordulója előtt néhány nappal a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport honlapjára is felkerült.

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

A Budapesti Hírlap 1919. március 9-i lapszáma vegyes hírekkel szolgált. Optimizmust sugallt – mivel a béke közeledésére utalt – a blokád megszüntetését üdvözlő vezércikk, csakúgy, mint a készülő békefeltételekről vagy a „tótországi autonómiáról” szóló rövid hír (igaz, a szlovák többségű régió akkorra már kikerült a magyar kormányzat ellenőrzése alól). Ugyanakkor a felvidéki és erdélyi feszültségek továbbra is jelezték az ország helyzetének súlyosságát (a kávéházi pincérek elhúzódó sztrájkjáról nem is beszélve).

Múlt heti, ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció című konferenciánk ismertető videója már elérhető a youtube-csatornánkon.

November 9-10-én került sor az MTA Tóth Kálmán utcai épületében a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciájára „Úton – menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában” címmel. A kétnapos, sűrű programú rendezvényen számos hazai és külföldi szakember vett részt, és osztotta meg kutatási eredményeit a résztvevőkkel. A Hajnal István Kör két évvel ezelőtti éves konferenciája is a migráció témáját járta körül, de a mostani alkalomhoz hasonló, összegző konferenciára még nem került sor a magyar történettudományban az első világháború utáni menekültkérdésről.

Az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciája.

Az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke, abból a célból, hogy összegezze az eddig felhalmozott tudást a kérdésben, egyúttal új szempontokat fogalmazzon meg és utakat nyisson a kutatásban, Budapestre, 2018. november 9-10-én kétnapos konferenciát hirdet menekülés, háború utáni népességmozgás -mozgatás, menekültek integrációja témakörében.

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Szűts István Gergely cikke a Pro Minoritate legújabb számában.