Interjú Ablonczy Balázzsal a SZEGEDMA-n

Az ismert történésszel a 97 évvel ezelőtt kötött békeszerződés még feltáratlan aspektusairól beszélgettünk. Ablonczy Balázs vezeti azt az akadémiai kutatócsoportot, amely a századik évfordulóra készülve végez kutatásokat, olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a menekültügy, az új határok hatása az emberek mindennapjaira.

Interjú Ablonczy Balázzsal a Főtér.ro-n

Meglepte, hogy 2017-ben felmerülhetnek ilyen abszurd vádak – nyilatkozta a Főtérnek Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője, aki leszögezi: ez egy tudományos projekt, politikai hátsó szándékok nélkül.

Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban

Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.

Ablonczy Balázs a Trianon 100 Kutatócsoportról az Inforádión

Majd egy évszázad elteltével is vannak olyan vetületei a trianoni békeszerződésnek, amelyek még feltáratlanok. Az Inforádión Ablonczy Balázs beszélt a Trianon 100 Kutatócsoportról.

Menekültek és menekültpolitika Magyarországon az első világháború alatt és után

Lineáris történelemszemlélet mentén, a mából visszatekintve hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egyének és csoportok mobilitása a modern korok vívmánya, és minél inkább közeledünk a mához, egyre többen élvezik az előnyeit/szenvednek a kártételeitől.

összesen: 59 db | 18 db/oldal

1 2 3 4