Majd egy évszázad elteltével is vannak olyan vetületei a trianoni békeszerződésnek, amelyek még feltáratlanok. Ilyen például a menekültkérdés vagy a háborús összeomlás hatása a magyar társadalomra. Ablonczy Balázs az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy a különböző közép-európai nemzetek számára egyáltalán nem ugyanazt jelenti Trianon.

Az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportja azt vállalta, hogy 2016 és 2021 között monográfiákkal, folyóiratszámokkal, konferenciákkal és a tudományos ismeretterjesztés más fórumaival bemutatja a trianoni békeszerződés eddig nem annyira előtérben lévő oldalait - mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában a kutatócsoport vezetője.

Ablonczy Balázs szerint nem valószínű, hogy olyasmi elő fog kerülni, ami döntően, alapvetően módosítja a tudásunkat a trianoni békeszerződés körülményeiről, de sok téma nincs vagy csak kevéssé van feldolgozva a magyar történelemtudományban. Ilyen például a menekültek kérdése.

"1918 és 1924 között körülbelül 400-420 ezer ember hagyta el az elcsatolt területeket és telepedett át Magyarországra. Az ő integrációjuk, az ő sorsuk jó része feltáratlan története a magyar történettudománynak és ilyen módon adóssága is" - emelte ki.

A kutatócsoport vezetője közölte: a projekt négy lábon áll. Az egyik a diplomáciai forráskiadásokkal foglalkozik, ebben nagyhatalmak olyan diplomáciai forrásait, békeelőkészítési anyagait teszik közzé, amelyek eddig nem voltak ismertek. A másik a háborús összeomlás és a magyar társadalom viszonyát vizsgálja olyan kérdésekkel, mint a közellátás, a hadsereg kérdése vagy például a menekültek kérdése.

Egy terület a határok fixálódásával foglalkozik, tehát azzal, hogy helyben hogyan jöttek létre a határok, milyen gazdasági viszonyokat vágtak el, milyen gazdasági viszonyokat hoztak létre, hogyan jöttek létre bizonyos mentális térképek ebben az időszakban. A negyedik pillér pedig azt vizsgálja, hogy a magyar társadalom emlékezetében vagy mindennapjaiban a békeszerződés hogyan él az irodalomban, a művészettörténetben. Ennek részeként terveznek egy nagy adatbázist az összes Kárpát-medencei Trianon-emlékműről. Vizsgálják azt is, hogy a historiográfiában, politikai közbeszéden hogyan jelenik meg a békeszerződés.

Ablonczy Balázs beszélt arról is, hogy Romániában és Szlovákiában is vannak olyan kutatók, akikkel szakmai kérdésekben jól tudnak együttműködni, de vannak nehézségek is.

"A probléma inkább abból adódik, hogy a szlovák történetírásban a trianoni békeszerződés nem fontos kérdés, érthető okokból. Fontos kérdés Csehszlovákia létrejötte, de a trianoni békeszerződés vagy a magyar kisebbségek sorsa az nem különösebben előtérben álló kérdés" - fejtette ki.

A kutatócsoport vezetője szerint a nyugati történetírásban a Párizs környéki békék az első világháború után népszerű témának számíttottak, de a trianoni békeszerződést mindig a nagyobb, a versailles-i békerendszer kontextusában vizsgálták, egy nagy monográfiában jó eséllyel egy fejezet jut a magyar békeszerződésre.

"Sokszor az a probléma, hogy az angolszász, német, francia kutatók a lehető legritkábban rendelkeznek azzal a nyelvtudással vagy azokkal az ismeretekkel az összes békerendszerben résztvevő országról, ami lehetővé tenné, hogy nagyon elmélyülten foglalkozzanak az egyes országokkal. Másodkézből, harmadkézből származó információk alapján vagy egyes feldolgozások alapján írnak, és ez sok esetben a történettudomány harminc-negyven évvel ezelőtti állapotait tükrözi. Azok a történészek, akik specializáltabban foglalkoznak ezekkel a témákkal és esetleg ismerik a térség nyelveit is, általában úgy közelítik meg a kérdést, hogy van egy nagy történet, például a Monarchia felbomlása, és abban van Magyarország megjelenik, de a trianoni békeszerződéssel nem egy önmagában álló eseményként foglalkoznak" - fejtette ki.

Ablonczy Balázs kiemelte: a kutatásnak célja az is, hogy az eseményeket, a fontosnak tartott problémákat nemzetközi kontextusba helyezzék, megpróbáljanak kelet-európai párhuzamokat találni.

A '90-es évek eleji változások, Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesése azt bizonyítja, hogy az államok létrejöttéről szóló döntések nem voltak végiggondoltak - vélekedett a kutatócsoport vezetője. Hozzátette: bebizonyosodott az is, hogy komoly feszültségeket kreáltak a már létezők mellé.

"Gondolom, senki nem vitatja a lengyel nemzet létét az önálló államiságra, tehát azok a döntések bizonyos esetekben megalapozottnak bizonyultak, de nagyon hosszú időre elvetették a békétlenség vagy a jövendő konfliktusok magvait. Gondoljunk a most 100 éves Sykes-Picot egyezményre, amely a Közel-Kelet határait rajzolta újra egy titkos szerződésben a háború alatt. A Közel-Keletet sújtó problémák egy nem elhanyagolható része ebből a kolonialista, posztkolonialista látásmódból származik. A békeszerződés újratermel konfliktusokat, de meg is szüntetett azokat vagy létrehozott olyan állami helyzeteket, amelyek azért többé-kevésbé tartósnak bizonyultak" - emelte ki Ablonczy Balázs.

Domanits András – InfoRádió

http://inforadio.hu/tudomany/2016/12/07/trianon_titkait_kutatjak/