A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)

„Az 1919. augusztus 4-i diadalmas budapesti bevonulás kétségtelenül a román katonai sikerek és egyben a román nemzetépítés csúcspontját jelentette. Ezt tükrözte Ion I. C. Brătianu miniszterelnök másnapi, Nagyszebenben elmondott beszéde is, amelyből alább részleteket közlünk.” L. Balogh Béni, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa Magyarország román megszállásáról és Brătianu nagyszebeni beszédének előzményeiről ír.

Glant Tiborral, kutatócsoportunk tagjával Váradi Katalin készített interjút az Újkor.hu Portré rovatában.

Megjelent a Hungarian Studies Review 2019–2020-as, „Hungary in Transition, 1918–1920” című száma, benne Ablonczy Balázs kutatási jelentésével.

A Trianon 100 Kutatócsoport több tagja is részt vett a Poznańi Adam Mickiewicz Egyetem Trianonnal foglalkozó interdiszciplináris konferenciájának („Másik Trianon. Elbeszélések, emlékezet, kontextusok”) október 8-i paneljeiben. A részvétel – a járványhelyzet miatt – ugyan sajnos csak „virtuális” volt, és a magyar kutatók legfeljebb a google maps segítségével ismerkedhettek meg Poznań városával, ám a program még így is nagyon érdekesnek bizonyult.

Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika összefoglalta, mi minden történt a szlovák közéletben és szakmai diskurzusban a trianoni békeszerződés aláírásának százéves évfordulója kapcsán.

Bencsik Péter, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást Csehszlovákia megalakulásának előzményeiről, valamint szerepéről a párizsi békekonferencián.

A Győri Egyházmegyei Levéltár a Brenner János Hittudományi Főiskolával együttműködve hirdetett tavasszal konferenciát „Zűrzavaros évek 1919–1921” címmel.

A 2020. szeptember 20-án tartott Trianon100: Nemzetközi Tudományos-Kulturális Konferenciáról a pécsi portál részletes beszámolót közölt.

A Digitális Legendárium Griffsider podcastjában Ablonczy Balázst Bayer Árpád kérdezte Trianonhoz kapcsolódó legendákról.

Előadások és beszélgetések Trianonról hazai és a szomszédos országokból érkező szakértőkkel.

Interjú Bódy Zsomborral, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával a PPKE BTK honlapján.

Ablonczy Balázs könyvéről Bödők Gergely írt kritikát az Új Szóra.

Megjelent a Századok 2020/4. száma, benne kollégánk tanulmányával.

Gróf Apponyi Albert az egyik legtekintélyesebb, külföldön is nagyra becsült magyar politikus volt. Trianon után haláláig ő volt a nemzet szónoka, Magyarország védőügyvédje a nemzetközi fórumokon. Zeidler Miklóssal, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával Bihari Dániel beszélgetett a 24.hu-n.

Ablonczy Balázs könyvéről Bárdi Nándor írt kritikát a Magyar Narancsban.

Hamarosan megjelenik a Hungarian Historical Review Trianon-száma, benne kollégáink tanulmányaival.

Július 20-án a Gombaszögi Nyári Táborban a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs a ma7 vezetőjével, Langschadl Mátyással beszélgetett az első világháború végéről és következményeiről.