Trianon, s főleg az, amit a magyar társadalom ehhez a fogalomhoz köt, az elmúlt évekig egyáltalán nem képezte részét a szlovák közemlékezetnek, sőt a szlovák tudományos körök nagyobb érdeklődésére sem tartott számot. Trianon egyszerűen nem volt téma a szlovákok számára. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a száz évvel ezelőtti események kapcsán szlovákok és csehek elsősorban a Csehszlovák Köztársaság 1918-as megalakulására, az úgynevezett nemzeti függetlenedésre emlékeznek, amely mérföldkő a két nemzet történelmében, s amely kapcsán nem viszonyítási pont számukra a másfél évvel később aláírt trianoni békeszerződés. Ha születtek is Trianont a címükben viselő szlovák munkák vagy esszék, azok túlnyomórészt a szlovák mainstream történetírás ma már nem alkotó szerzőihez kötődnek, akik a szlovák nacionalista narratíva keretein belül vizsgálták az 1918 októbere és 1920 nyara közti események diplomácia- és hadtörténeti vonatkozásait (Ladislav Deák, Marián Hronský). Ezekben a munkákban Trianon mint korszakhatár mindig egy dicsőséges kezdet szinonimájaként jelent meg. Kivételnek a szlovák történész szakma két fiatalabb tagja, Vörös László és Miroslav Michela által szerkesztett Rozpad Uhorska a trianonská mierová zmluva (A történelmi Magyarország szétesése és a trianoni békeszerződés) című kötet tekinthető, melyben több magyarországi szakember írását is közölték, de amely 2013-as megjelenése óta végső soron csak egy szűkebb olvasóréteghez jutott el.
A százéves évforduló kapcsán azonban mintha valami változott volna. A kerek jubileum ugyanis nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a szlovák kulturális intézmények Trianon témájában pályázzanak konferenciák és kiállítások megrendezésére, hanem a különféle médiumok számos értelmiségit, közéleti személyiséget is megszólaltattak a kérdésben. Új könyvek jelentek meg, mélyinterjúk és tévés beszélgetések készültek Trianonról vagy annak kapcsán a szlovákiai magyarságról, sőt a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Jogi Karán tudományos kutatócsoport is megkezdte működését Erik Štenpien jogtörténész vezetésével, amely a Trianoni szerződés 100 éve (100 rokov Trianonskej zmluvy) nevet viseli. Az alábbi rövid írásban ezekre a szlovák „Trianon-újdonságokra“ szeretném felhívni a figyelmet.
A szlovák politikai elit és a Trianon-jelenség kapcsolatának történetében minden bizonnyal fordulópontot jelent 2020. június 2., amikor Igor Matovič, Szlovákia miniszterelnöke éppen a trianoni évforduló kapcsán a pozsonyi várba invitálta Szlovákia száz magyar közéleti személyiségét. A baráti találkozó „A múltat nem mi írtuk, a jövő pedig a mi kezünkben van” címet viselte, s noha azt utóbb szinte minden politikai oldalról kritika érte, mégis fontos gesztusként értékelhető. Matovič lett ugyanis az első szlovák miniszterelnök, aki kijelentette, hogy a történelmi Magyarország a közös múlt része, s ő személy szerint megérti a magyarok Trianonnal kapcsolatos fájdalmait. Szlovákiában ehhez hasonló gondolatok még nem hangzottak el szlovák politikus szájából.
Éppen a Trianon-kérdéskör fekete-fehér felfogásának meghaladása a célja Erik Štenpien Trianon-projektjének is. Štenpien, aki a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Jogi Karának docense, s akihez többek között Werbőczy István Tripartitumának szlovák szakfordítása és kiadása is kötődik, három ország szakavatott jogtörténészeiből állított össze kutatócsoportot. Szlovák részről többek között Vladimír Vrana, valamint Miroslav Fico bűntetőjoggal foglalkozó jogtörténész, továbbá a Rzeszówi Egyetem (Renata Świrgoń-Skok), a Miskolci Egyetem (Koncz Ibolya Katalin) és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói (Stipta István, Birher Nándor, Miskolczi-Bodnár Péter, Boóc Ádám) vesznek részt abban a kutatásban, amely négy éven keresztül, kifejezetten jogtörténeti szempontból vizsgálja majd a trianoni békeszerződés történetét. Nemcsak az elmúlt kétszáz év nemzetközi jogtörténetében helyezi majd el a versailles-i békerendszert, hanem részletesen foglalkozik Szlovákia határainak létrejöttével, valamint azzal, hogy milyen változásokat hozott 1920 a szlovák, a magyar és a lengyel jogrendszer fejlődése szempontjából. Fontos kiemelni, hogy ez az első ilyen jellegű tudományos projekt Szlovákiában.
A 2020-as év azonban nemcsak a projekt-tervezés szempontjából hozott újat Trianon szlovák percepciójának alakulásában. Az év folyamán két olyan kötet is napvilágot látott, amely világosan jelzi, hogy ma már a mainstreamhez tartozó szlovák történészek is összetett kérdésként tárgyalják Trianont, s hogy számukra is egyértelmű: a jelenség a 100 éve aláírt szerződés történetén jócskán túlmutat. Egyrészt Roman Holec könnyed stílusban íródott Trianon, diadal és katasztrófa (Trianon, triumf a katastrofa) című könyvét említeném, melyben a magyar történésztársadalom professzionális és amatőr rétegeit korábban gyakran összemosó szerző alapvetően nyitottan és megértően áll a magyarok álláspontjához Trianon kapcsán. Részletesen bemutatja, hogy az számukra szerencsétlenséget jelentett, ellentétben a szlovák diadallal. Holec ugyanakkor éles kritikával illeti Magyarország jelenlegi emlékezetpolitikáját, s a Trianon-jelenség politikai instrumentalizálását is veszélyesnek tartja, ahogy azt már korábban is több helyen kifejtette.
Forrás: Marenčin PT
Szintén kiemelt figyelmet érdemel a Holechez hasonlóan akadémiai körökben tevékenykedő Ondrej Ficeri A Trianon utáni Kassa (Potrianonské Košice) című kötete, amely nemrég elnyerte a Szlovák Irodalmi Alap legjobb tudományos szakkönyvének járó díjat Társadalom- és Humán Tudományok kategóriában. A fiatal szlovák történésznemzedékhez tartozó kassai Ficerit éppen a Trianon kapcsán adott interjúi, népszerűsítő előadásai, rádiós szereplései és konferenciaszervezései miatt részesítette különdíjban a Szlovák Tudományos Akadémia 2019 folyamán. Néhány éve szinte még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy szlovák író vagy történész bármelyik szlovák város két világháború közötti történetének olyan címet adott volna, amelyben a „Trianonnal” jelölt korszakhatár nem a szlovák győzelmet jelenti, s amely nem az adott helyi társadalom 1918 utáni szlovákosodásáról szólt volna.
Forrás: SAV
Holec és Ficeri mellett a szlovák tévében is több alkalommal szerepeltek és fejtették ki a véleményüket Trianonról olyan kiemelkedő szakemberek, mint Szarka László, Vörös László és Štefan Šutaj, akiknek a munkásságát semmiképpen sem lehet nacionalista vagy etnocentrikus történelemszemlélettel vádolni. Őket Ľubomír Bajaník kérdezte Szlovákok és magyarok: Trianon és öröksége (Slováci a Maďari: Trianon a jeho dedičstvo) című műsorában, amely egy egész évben futó sorozat Trianon-különszáma volt. 2020. június 3-án pedig a szlovák állami tévécsatorna főműsoridőben közvetítette az akkor még Štefan Chrappa és Jaroslav Daniška által moderált Do križa című beszélgetőműsort, melyben Szarka László és Roman Holec vitatták meg a Trianon-jelenség máig tanulsággal járó aspektusait. Roman Holec itt többek között azt is kimondta, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalan volt.
Trianon 100 év után? A Do kríža című műsor plakátja. Forrás: www.facebook.com/dokriza
A népszerű SME napilap május 28-án egy nyolcoldalas mellékletet szentelt az évfordulónak, amelyben több oldalról közelítették meg a kérdéskört, de Trianon és történeti kontextusa volt a Historická Revue nevű történelmi folyóirat júniusi számának központi témája is. Mindkét lap szerkesztői szlovák szakemberek mellett magyarokat – köztük a Trianon 100 Kutatócsoport tagjait – is megszólaltattak a békeszerződés kapcsán.
Forrás: www.historickarevue.com
2020 szeptemberében konferenciával egybekötött pozsonyi Trianon-kiállításról is beszámoltak a hírekben, melyet a Szlovák Belügyminisztérium alá tartozó állami levéltárak szerveztek a pozsonyi Egyetemi Könyvtár épületében, s amely szintén a százéves évfordulónak állít emléket. A Trianon a dokumentumokban (Trianon v dokumentoch) címet viselő kiállítás a békeszerződés konkrét végrehajtásáról, vagyis nagyrészt a határkijelölő bizottságok munkájáról szól, s levéltári iratok segítségével mutatja be, hogy az új határ megszabása miként érintette a határ mentén élő és birtokkal rendelkező átlagember életét. A tárlatot maga a szlovák belügyminiszter, Roman Mikulec nyitotta meg, s a téma kapcsán azt nyilatkozta, hogy ugyan Trianon benne is érzelmeket gerjeszt, de alapvetően úgy gondolja, hogy mindez már a múlt része.
A Trianon a dokumentumokban című kiállítás plakátja. Forrás: www.minv.sk
2020-ban még a Matica slovenská, a szlovákok legfontosabb, nagy múltú, bár nemritkán magyarellenes megnyilvánulásoktól hangos kulturális szervezete is azt nyilatkozta, hogy a századik évforduló lehetőséget adhat szlovákok és magyarok számára, hogy egymás jobb megértésére törekedjenek, ami persze nem jelenti azt, hogy a szervezet helyi fiókjai ne tartottak volna ünnepséget június 4-én. Az összességében békülékeny hangnem ellenére azonban 2020-ban sem hiányozhattak a kifejezetten magyarellenes, uszító hangnemű és egyoldalú értelmezéseket tartalmazó kiadványok, mint például a természettudományi végzettségű Edita Tarabčáková kissé fura című munkája, a Sérelem érte a magyarokat? A valódi igazság Trianonról (Stala sa Maďarom krivda? Skutočná pravda o Trianone). Sőt, azt sem szabad elfelejteni, hogy a fentiekben említett kutatások, kiadványok, műsorok, vélemények nehezen jutnak el a széles közönséghez, és még nehezebben válnak a kötelező tananyag részévé. Az ismertetett példák nagy része mégis arra enged következtetni, hogy száz év után Szlovákiában is nagyobb értelmezési keretbe helyeződött a Trianon-kérdéskör, vagy legalábbis egy kicsit kitágult az, amit a szlovákok erről gondolnak. Kérdés, hogy lesz-e ennek folytatása.
Szeghy-Gayer Veronika
Felhasznált források:
Deák, Ladislav: Trianon. Illúziók és valóság. Bratislava : Kubko Goral, 1996
Ficeri, Ondrej: Potrianonské Košice: premeny etnických identít obyvateľov Košíc v medzivojnovom Československu. Bratislava: Veda, 2019.
Holec, Roman: Trianon. Triumf a katastrofa. Bratislava: Marenčin PT, 2020.
Hronský, Marián: Boj o Slovensko a Trianon 1918 – 1920. Bratislava : Národné literárne centrum-Dom slovenskej literatúry, 1998.
Hronský, Marián: Trianon : vznik hraníc Slovenska a problémy jeho bezpečnosti (1918-1920). Bratislava: Veda, 2011.
Michela, Miroslav – Vörös, László (szerk.): Rozpad Uhorska a trianonská mierová zmluva. Bratislava: Historický ústav SAV, 2013.
Tarabčáková, Edita: Stala sa Maďarom krivda? Skutočná pravda o Trianone. Bratislava: Eko-konzult, 2020.
SME 2020. május 28.
Historická Revue 2020/6.
