Születésének 160. évfordulóján számos cikk, híradás, videó emlékezett meg a legendás székely íróról, politikusról, lapszerkesztőről, Benedek Elekről (1859–1929). Életművének máig homályos pontja, hogy a gazdag életúttal és irodalmi munkássággal rendelkező alkotó, aki bizonyos értelemben megteremtette a magyar gyerekirodalmat, 1921. július-augusztus fordulóján hazatelepedett Erdélybe. Ablonczy Balázs a „székely mesemondó” visszatérésének körülményeit árnyalja írásában.

A Trianon 100 Kutatócsoport történészei július első napjaiban Torockón adtak elő.

Július 20-án a Gombaszögi Nyári Táborban a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs a ma7 vezetőjével, Langschadl Mátyással beszélgetett az első világháború végéről és következményeiről.

24.hu, 2019. június 4.

Interjú Ablonczy Balázzsal a 24.hu-n, 2018. október 28.

Kutatócsoportunk tagjai, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely a Tanácsköztársaság és a párizsi békekonferencia sajátos kapcsolatáról tartottak előadást 2019. május 10-én. A Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára közös előadás-sorozatának ötödik rendezvényét Bödők Gergely moderálta.

Kutatócsoportunk tagjai, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely a Tanácsköztársaság és a párizsi békekonferencia sajátos kapcsolatáról tartottak előadást 2019. május 10-én.

Az MTA BTK Történettudományi Intézete és a Trianon 100 közös szervezésében megvalósult konferencia, kerekasztal és vitanap egyben az 1918-as háborús összeomlás egyes aspektusairól 2018. október 12-én.

Röviden a majdnem félidős Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tevékenységéről és terveiről.

A „Kolozsvári akadémiai napok” keretében 2018. október 18–20. között, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és a Román Akadémia kolozsvári intézményeiben megrendezett konferencián a Trianon 100 Kutatócsoport tagjai is részt vettek.

A privát történelmek és a köztörténelem számtalan, egymást konstituáló összefüggése kerül újra előtérbe, miközben kibomlik a személyes sorsokat meghatározó döntések feltételrendszere. Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs blogbejegyzése a Szeghy-Gayer Veronika által is felvetett témák némelyikét vizsgálja, ezúttal Erdély kontextusában.

M. C.: "2017 miben hasonlít 1917-hez?" A. B.: "Remélem semmiben." // M. C.: "Prin ce seamănă 1917 cu 2017?" A. B.: "Sper că prin nimic."

MAGYARADÁS, 2017. október 16.

Az ismert történésszel a 97 évvel ezelőtt kötött békeszerződés még feltáratlan aspektusairól beszélgettünk. Ablonczy Balázs vezeti azt az akadémiai kutatócsoportot, amely a századik évfordulóra készülve végez kutatásokat, olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a menekültügy, az új határok hatása az emberek mindennapjaira.

Meglepte, hogy 2017-ben felmerülhetnek ilyen abszurd vádak – nyilatkozta a Főtérnek Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője, aki leszögezi: ez egy tudományos projekt, politikai hátsó szándékok nélkül.

Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.

Majd egy évszázad elteltével is vannak olyan vetületei a trianoni békeszerződésnek, amelyek még feltáratlanok. Az Inforádión Ablonczy Balázs beszélt a Trianon 100 Kutatócsoportról.

Lineáris történelemszemlélet mentén, a mából visszatekintve hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egyének és csoportok mobilitása a modern korok vívmánya, és minél inkább közeledünk a mához, egyre többen élvezik az előnyeit/szenvednek a kártételeitől.