Az ország megszállott részeiből

Pozsony elcsehesitése.

Pozsony, febr. 10.

A csehek tovább folytatják Pozsony erőszakos elcsehesitését. Valamennyi hivatalban immár csak cseh tisztviselő van és cseh szövegü az adóhivatal, a rendőrség és a városházának pecsétje is. A magyar postabélyeget seholsem fogadják el. Pozsonyban szombaton ujra megkezdődött a munka. A munkások, pincérek és köztisztviselők Berecca ezredes parancsára katonai felügyelet alá kerültek. A munkát a munkások ismeretes követeléseik teljesitésének megigérése után kezdték csak meg. Ha a csehek nem tartják meg igéretüket, a munkások ujra megkezdik a sztrájkot.

Csehszlovák csapatok pozsonyi díszszemléje 1919-ben

Juriga Nándor volt magyar országgyülési képviselő a csehek ellen tót-magyar irredentát szervezett. Azok a felsőmagyarországi tótok, a kiket a csehek besoroztak, vonakodnak bevonulni; ezért több izben már összeütközésre került a sor. Pozsony városában hir szerint nyolcvan tótot lőttek agyon. A városban lévő cseh katonák között gyökeret vert már a kommunizmus. A város környékén a csehek sokat rekviráltak, ezért a lakosság igen elkeseredett ellenük. Lipótvárott a vasutasok felszedték a sineket.

 

A magyarság fegyveres ellenállása az Ipoly mentén.

Salgótarján, febr. 10.

Balassagyarmattól északra a csehek megszállták Kiskürtös községet. A polgári lakosság köréből tuszokat választottak ki és mindannyit Losoncra szálitották. Az Ipoly felső folyása mentén a lakosság magatartása erősen csehellenes. Hont és Dejtár községek lakossága őrséget szervezett, hogy ezeket a falvakat a cseh megszállás ellen megvédelmezze. Ellenőrizhetetlen hirek szerint a csehek Balassagyarmat ellen támadásra készülnek. Losonctól délnyugatra nyolc kilométerre a csehek kiüritették Vilke községet. Salgótarjántól északra a csehek fel akarták robbantani Rappnál a hidat, csapataink azonban idejekorán eltávolitották a robbantószert.

 

A románok rémuralma.

Budapest, febr. 10.

A budapesti Székely Nemzeti Tanács értesülése szerint a románok Erdélyben egyre folytatják erőszakoskodásaikat. Hévizen román katonák fosztogattak. A ki tiltakozni merészelt eljárásuk ellen, halálra botozták. Kolozsvárott gépfegyverrel megtámadták azokat a magyarokat, a kik annak idején Berthelot tábornokot magyar zászlóval várták. Több törvényszéki bírót megbotoztak, mert résztvett a tábornok fogadásán. Ifjabb Betegh Pál csiktusnádi katonától, a mikor leszerelési illetékért Kolozsvárott jelentkezett, a románok elvették a ruháját, letépték és sárba tiporták a nemzetiszinü sapkarózsát, mert a katona a 82. ezredhez tartozott, a mely 1916-ban kikergette a románokat Erdélyből.

Kolozsvárott nyolcvan embert ideiglenesen letartóztattak sztrájk előkészitésének gyanuja miatt. Naponta körülbelül harminc-harmincöt embert botoznak meg. Az élelmiszer rekvirálása állandóan folyik. Január közepéig körülbelül 17 vonatra való élelmiszert szállitottak Erdélyből Bukarestbe.

Székelyudvarhelyen a még el nem hurcolt tisztviselőknek naponta jelentkezniök kell a román prefektusnál. A ki elmulasztja a jelentkezést, annak hatezer leit kell fizetnie büntetésül. A letartóztatott tisztviselők családjaitól a románok elszedték az élelmiszert. A prefektus a többi közt azt is elrendelte, hogy a sztrájkoló tisztviselők a február és március hónapra felvett fizetésüket három napon belül fizessék vissza, különben elárverezteti butorukat és ágynemüjüket. Ujabban tiz tisztviselőt tartóztattak le, mert vonakodott fizetését visszaadni. Lakatos Tivadar városi tanácsossal felsuroltatták azt a törvényszéki cellát, a melyben el volt zárva. Másnap arra akarták kényszeriteni, hogy vegye át a polgármesteri hivatal vezetését Lakatos azonban a kivánság teljesitését megtagadta, azzal a megokolássál, hogy a polgármesterség nem fér meg a padlósurolással. A falvakat magyarul beszélő román civilek járják be és a népet a hazafias tisztviselők ellen lázitják.

 

Magyarországért.

A Területi Épséget Védő Liga megalakulása. A Felvidéki Liga nagygyülése.

Budapest, febr. 10.

A Magyarország Területi Épségét Védő Liga vasárnap délelőtt tartotta alakuló közgyülését, mert eddig ideiglenes formában müködött. A közgyülésen, mely a vármegyeház nagytermében folyt le, Lóczy Lajos elnök hangoztatta, hogy a liga faji, felekezeti és pártszempontokon felülemelkedve, mindazokat egy szervezetbe hozta össze, a kik Magyarország területi integritásának megóvása érdekében munkálkodni, küzdeni akarnak. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a magyarországi szociáldemokratapárt részéről a berni kongresszusra kiküldött Buchinger Manónak és Biró Dezsőnek abból az alkalomból, hogy a berni szociáldemokrata kongresszuson oly nagy sikerrel keltek védelmére Magyarország integritásának. Kosztics Sándor terjesztette elő azután a titkári jelentést. Utána Apponyi Albert gróf inditványozta, hogy az ország lakosságának tulnyomó nagyrészét képviselő liga emelje föl tiltakozó szavát az ellen, hogy a nemzetközi jog a békekötéseknél eddig követett szokásai és a Wilson elveinek ellenére a párisi békekonferencia Magyarország sorsáról Magyarország képviselőinek és a szóbanforgó területek lakosságának meghallgatása nélkül készül dönteni. Okolicsányi László, a pénzügyi bizottság jelentését terjesztette elő, majd Zilahy-Kiss Ernő tett javaslatot a liga végleges megalakulására. Ezután az elnökséget és a nyolcvantagu választmányt alakitották meg. Elnökké egyhanguan Lóczy Lajost kiáltották ki. Ügyvezető-elnökök lettek: Teleki Pál gróf és Tolnay Kornél. A választások után Karafiáth Jenő mondott ünnepi beszédet. Végül Rakovszky Iván inditványozta, hogy a liga a megszállott területek sanyargatott lakosságát üdvözölje, kitartásra buzditsa és biztositsa őket együttérzésünkről és szeretetünkről. Ez inditvány elfogadásával a közgyülést berekesztették.

Impozáns nagygyülés keretében alakult meg vasárnap délután a Felvidék megmentésére tömörültek ligája. Délután félnégy órára több mint kétezer ember töltötte meg a Vigadó hangversenytermét: Felvidékről a fővárosba menekült és már régebben a fővárosba szakadt magyarok, tótok, németek és rutének, tisztviselők, kisgazdák, katonák és munkások vegyesen. A gyülést Dingha Béla nyitotta meg. Tiltakozott az ellen, hogy a Felvidéki Ligának bárki is ellenforradalmi tendenciát tulajdonitson, majd a Felvidék mai helyzetét s az ország északi felének pótolhatatlan gazdasági értékeit ismertette.

Nagy György a köztársasági párt üdvözletét tolmácsolta. Dénes Pál a szociáldemokraták üdvözletét hozta. A Felvidék megtartása, mondotta a többi közt, az egész ország munkásságának egyformán létérdeke. A szocialisták már évtizedek óta hirdetik a nemzetiségek önrendelkezési jogát és ne értse őket senki félre, ha nem területi integritásról beszélnek. A kinek része volt a felvidéki sztrájk megszervezésében, jól tudja, hogy a cseh szocialisták szembehelyezkedtek az internacionáléval és éppen ugy aknamunkát folytatnak a felvidéki szociálista párt megszervezése ellen. A magyar szociálisták megkezdik a harcot az idegen imperialista törekvések ellen, ha kell a forradalmak támogatásának az eszközeivel. Ha Párisban ellenünk döntenek, a berni szociálista konferencia a mi igazunk mellett foglal állást.

Szavait általános helyeslés kisérte, a mely dörgő éljenzéssé fokozódott, a mikor Lovászy Márton szólalt föl.

- A csehek, ugymond, ajkukon a fölszabaditás jelszavával, rabszolgaságba akarnak dönteni milliókat. Magyarország lakossága a megszállott területeken lakó testvérekkel érez. A megszállás borzalmainak mégis van egy jó hatása, az, hogy a megszállott területeken egységbe forrott a nemzetnek minden osztálya, minden pártja. Ezt a példát kövesse az egész ország!

Szvjezseny Károly a nyugati tótok, Rozsnyai Dávid a székelyek, Farkas Gyula tanár a szepességi németek nevében, Vécsey Elemér a cseh rabságba hurcoltak részéről beszélt. Végül előterjesztették a határozati javaslatot. Ebben tiltakoznak a cseh megszállás, a csehek végleges berendezkedése és a brutalitások ellen. Tiltakoznak a csehek állitólagos történelmi jogai ellen és az ellen, mintha a cseh és a tót nép egy nép volna. Követelik a cseh megszállás megszüntetését és a Felvidék önrendelkezési jogának a cseh erőszakosságtól mentes szabad érvényesülését amerikai, angol vagy francia csapatok védelme alatt.

A javaslatot egyhanguan elfogadták s a gyülés közönsége a Himnusz eléneklése után rendben széjjeloszlott.

 

Budapesti Hirlap 1919. február 11. 2-3. o.