1918. NOVEMBER 8.
1918. november 1-je után vidéken az erőszakos akciók áldozatai elsősorban az államhatalom helyi képviselői voltak. Különösen a jegyzők voltak kitéve a különböző támadásoknak. Erről ír az újlétai jegyző jelentése 1918. november 8-án:
„A jegyzők, midőn a népet magukra haragították, az államhatalom rendeletét hajtották végre. Nem adtak hadisegélyt, annak, kinek megélhetése biztosítva volt, mert a kormány így rendelkezett; nem menthették fel egyik-másik katonát, mert nem volt rájuk bízva; nem adtak ruhát a fázónak, kenyeret az éhezőnek, mert – esetenként – nekik sem volt, ha volt, kevés volt; szemlére vitték az apát, azután a fiát; megvonták a hadban elhullt családjától a hadisegélyt, mert a hatalom így rendelte. Az a hatalom, melynek mindnyájan szolgálatában állottunk, akik itt éltünk, megszűnt. Miniszterét, államtitkárát, fő- és alispánját, szolgabíráját békén hagyják, s mindezen vélt bűnökért felelőssé teszik s agyonverik a jegyzőt.”
(HL Polgári demokratikus forradalom iratai)
1918. NOVEMBER 9.
1918 őszén a rendet a legtöbb településen a csendőrség – jobbára idősebb népfelkelőkből, úgynevezett pótcsendőrökből – álló kisebb egységei próbálták meg fenntartani. Ez igen gyakran fegyveres összetűzésekhez vezetett a visszatérő katonákkal. Erről tanúskodik az 1918. november 9-én Kolozsvárra érkező jelentés:
„A minden irányból hazafelé utazó felfegyverzett, és útközben rablást és fosztogatást elkövető nagyobb számú katonaság lefegyverzésére november elsején délután Gyapay Miklós százados brassói szakaszparancsnok 78 főnyi karhatalommal Brassó–Méhkertek vasúti állomáshoz rendeltetett ki. Vonat megérkezése után délután 5 órakor a katonák lefegyverzése és vasúti kocsik átkutatásakor katonák által egy lövés tétetett, mely Botár Károly 2. oszt őrmestert jobb felső lábszárán súlyosan és nem életveszélyesen megsebesítette. Tettes megállapítható nem volt. Czifra Sándor alőrmester, Kosztics Komán és Bereczki Ferenc pótcsendőrből állott szászsebesi őrbeli járőrt november 3-án Szászcsór községben 50-60 főnyi hazatért felfegyverzett katona lefegyverezte, bántalmazta. Bereczki pótcsendőr fején több súlyos sérülést kapott. Bereczki menekülés közben bal lábtérden meglövetett. Sérültek kórházba adattak. Törcsváron a lakosság egymást rabolja, miközben rendzavarások napirenden vannak. Opra Géczi Pál 2. oszt őrmester folyó hó hatodikán Felsőmoécs község aljában ismeretlen hazatérő fegyveres katonák által agyonlövetett és kiraboltatott. Hideg községben lakosság között november 8-án zavargás történt. Brassóból hat főből álló járőr rendeltetett ki. A rend helyreállíttatott.”
(MNL MOL Karhatalmi szervek táviratai)
1918. NOVEMBER 10.
November első napjait folyamatos konfliktusok jellemezték, a nemzetiségi területeken pedig az egyes nemzeti tanácsok különösen megnehezítették a magyar hatóságok helyzetét. Erről szól a Szilágy megyéből november 10-én érkező jelentés:
„Szilágy megyei Felsőszék községben nagyobb fegyveres ellenszegülő tömeg ellen 1 súlyos, 2 könnyű, Szilágykövesden fosztogató tömeg ellen 2 súlyos 3 könnyű, Szilágyillésfalván felfegyverkezett ellenszegülők ellen súlyos sérüléssel végződött lőfegyverhasználatok történtek. Csendőr nem sérült meg. Balázsfalvai román nemzeti őrség parancsnoka egy hadnagyot küldött a Mikeszászai 70. őrsre, hogy az őrsöt a román nemzeti tanácsra eskettesse fel, ha az esküt letenni nem hajlandó, fegyverezze le. Intézkedés történt, hogy az eskü letétele megtiltassék.”
(MNL MOL Karhatalmi szervek táviratai)
1918. NOVEMBER 11.
1918 novemberében a hatóságoknak nem csak a visszatérő magyar csapatok, hanem az átvonuló német és lajtántúli alakulatok is komoly problémát okoztak. A magyar nemzeti gárdák igen gyakran megtámadták ezeket az egységeket, és megpróbálták leszerelni vagy kifosztani őket. Erről szól a november 11-én kiadott utasítás:
„Német csapatok elvileg lefegyverzendők, átvonuló szállítmányok, fegyverek letételére felszólítandók, ellenállás esetén erőszak nem alkalmazandó, azonban csapattest és lehetőleg létszám előjegyezendő és […] bejelentendő.
Átvonuló osztrák, német, cseh, délszláv, ukrán és lengyel csapatok […] lefegyverzendők, fegyver és lőszer azonban külön vagonban velük szállítandók és a határon visszaadandók. […] Zárt szállítmányok és egyes személyektől minden kincstári tulajdon (pl.: lovak, vágómarha, szekér stb.) elveendő; ruha és személyes tulajdon meghagyandó és annyi élelem, ami a magyar határig szükséges.”
(HL Polgári demokratikus forradalom iratai)
