2016. november 24-én sor került az MTA – Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának első szakmai rendezvényére.

2016. november 24-én sor került az MTA – Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának első szakmai rendezvényére. Az MTA Országház utcai épületében megtartott, Utak és választások című workshop első részében Ablonczy Balázs, a kutatócsoport vezetője beszélgetett Trianonról Tomka Béla társadalom- és gazdaságtörténésszel, Jeszenszky Géza történész-diplomatával és Romsics Ignác történésszel. A kerekasztal résztvevői – akik valamilyen szempontból mind foglalkoztak, foglalkoznak Trianonnal kapcsolatos kérdésekkel – felidézték első személyes és szakmai találkozásukat „Trianonnal”, majd a téma társadalmi, politikai és főleg historiográfiai kontextusáról beszélgettek, sűrűn reflektálva egymás kijelentéseire is. (A kerekasztalról készült videofelvétel hamarosan megtekinthető lesz.) 

A workshop második részében Ablonczy Balázs röviden bemutatta a „Trianon 100” célkitűzéseit, témáit, a kutatócsoport tagjait és kutatási területeit, valamint készülőben lévő honlapját, felkérve a jelenlévőket, hogy esetleges észrevételeikkel egészítsék ki a projekt felvetéseit. Ezt követően a kutatócsoport három tagja rövid, problémafelvető előadásokkal mutatta be tevékenységét és kutatási terveit: Révész Tamás az 1918-19-es hadi események újszerű megközelítéseiről, Zeidler Miklós a magyar békedelegáció tagjai által írt – és magyar nyelven még nem publikált – naplók készülő kiadásáról, Győri Róbert pedig Trianon földrajzi megközelítéséről, határvizsgálatokról beszélt. 

Kérdéseikkel és észrevételeikkel a jelen lévő kollégák és érdeklődők közül többen is bekapcsolódtak az eszmecserébe – például Gyáni Gábor a Trianonnal foglalkozó magyar történetírás áttekintését, Fedinec Csilla pedig a rövid életű Ukrán Népköztársaság magyar (kárpátaljai) vonatkozásait ajánlotta a kutatócsoport figyelmébe. Ress Imre a kulturális örökség (levéltár-, könyvtár-, műtárgyügy) Trianon utáni kérdéseinek kutathatóságát emelte ki. 

A rendezvényen nemcsak a Történettudományi Intézet, hanem más tudományos műhelyek is képviseltették magukat; Ablonczy Balázs válaszában hangsúlyozta, hogy a projekt nyitott, minél több egyeztetésre, beszélgetésre van szükség, hogy a szakma teljessége megtalálja kapcsolódási pontjait a projekttel. 

Hasonló műhelykonferenciák követik a mostani alkalmat jövő tavasszal, külföldi és magyarországi kollégák bevonásával. 

 

Twitter megosztás Google+ megosztás