A „Trianonnak” nevezett komplex kérdéskör – vagyis a történelmi Magyarország felbomlása, az azt szentesítő békeszerződés és mindennek a következménye – ilyen vagy olyan formában, de napjainkig jelen van a magyarok és szomszédjaik közbeszédében. Mi több, nem csupán a történészeket és egyéb értelmiségieket, illetve időnként a politikusokat foglalkoztatja, hanem a hétköznapokba is beszűrődik (igaz, ez gyakran a véleményformálók hatására történik). Magukat az eseményeket – az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését, a térség politikai átrendeződését, illetve a magyar–szomszéd kapcsolatok új alapokra való helyeződését politika- és diplomáciatörténeti szempontból már viszonylag alaposan feldolgozták, jelen kötet szerkesztői azonban valami másra vállalkoztak. Azt próbálták meg feltérképezni, hogy a magyarok és szlovákok miképp emlékeztek egykor és emlékeznek ma Trianonra. Azaz hogyan értelmezzük, mily módon éljük meg, idézzük fel és gondolunk rá, miképp konstruáljuk meg, és végül hogyan adjuk tovább az újabb nemzedékeknek ezt a szerteágazó jelenséget. Hogyan épül be az életünkbe, sőt az identitásunkba egy olyan történet, amely sokakat csak távolról vagy közvetve érintett, ráadásul évről évre távolodik tőlünk, és így az ismereteink is egyre áttételesebbek róla.
A könyv egy többéves szlovák–magyar projekt végére tesz pontot. Szerkesztői – a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottság támogatásával – 2010-ben Érsekújváron szervezték meg azt a konferenciát, amelynek anyagai nagyobb részéből született meg ez a kötet. Az elhangzott előadások egy része már megjelent magyar nyelven, ám jelen formájában A történelmi Magyarország felbomlása… egy hosszú és alapos szerkesztési munka eredményeként állt össze, aminek köszönhetően egy valóban kiérlelt művet vehet kezébe a szlovák olvasó. Pedig nem lehetett könnyű dolga a szerkesztőknek – már a szerzőgárda nemzetiségi, korbeli és szakmai összetétele is utal a tartalom sokszínűségére. A szlovák, szlovákiai magyar és magyarországi magyar szakemberek mellett feltűnik egy francia történész is, a fiatalabbaktól az elismert kutatókig több nemzedék képviselteti magát, egyszerre több társadalomtudomány – a történettudomány, a politológia, a szociológia és a didaktika – területéről. Az egész kötetre jellemző az interdiszciplinaritás – a szerzők nem félnek kilépni szűkebben vett tudományágukból, és alkalmazni a rokon területek módszereit és eredményeit. A történész szemszögéből pedig talán az a legizgalmasabb, hogy a téma több megközelítésével találkozhatunk, a „nemzetitől” az „analitikusig”. A szerkesztők érdeme, hogy ez a változatosság mégsem hat zavaróan, és nem feszíti szét a kötetet – a szövegek jól kiegészítik egymást, és végül szerves egésszé állnak össze. Bár a végeredményt nem lehet monolit egészként kezelni, de annál inkább tükrözi a valóságot, annak minden ellentmondásával együtt.
Tovább a recenzióra (Regio 2017/1.):
http://regio.tk.mta.hu/index.php/regio/article/view/154/pdf_134
Miroslav Michela – László Vörös (red.): Rozpad Uhorska a Trianonská mierová zmluva. K politikám pamäti na Slovensku a v Maďarsku. Bratislava: Historický ústav SAV, 2013.
(Miroslav Michela – Vörös László et al.: A történelmi Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés. Emlékezetpolitikák Szlovákiában és Magyarországon)
A kötet letölthető: http://forumhistoriae.sk/-/rozpad-uhorska-a-trianonska-mierova-zmluva
