A történelemről mindig is folytak viták, és ez a jövőben sem lesz másképp. Magyarországon a Horthy-kor különösen megosztó területnek számít, sokszor politikusok, de akár egyéb ismert személyiségek is úgy érzik, állást kell foglalniuk egyik vagy másik, a korhoz kapcsolódó kérdésben. Ez természetes jelenség, a múlthoz való viszony mindig a jelenről is szól. Mindez nem jelentheti azonban, hogy a történészek „céhének” ne lenne keresnivalója a nyilvánosságban. A Horthy-korról az elmúlt hat évben jelentős új eredményeket gyűjtöttünk össze egy új, háromkötetes kézikönyvet előkészítve, amely az egész időszak többdimenziós bemutatását célozza. Ebben mintegy tíz munkatársunk működött közre a HUN REN Történettudományi Intézetében, s mintegy negyven „külsős” történészkolléga is bekapcsolódott az erőfeszítésekbe. A kötetek 2025-26-ban jelennek meg, mi azonban úgy gondoltuk, egyes eredményeinket megpróbáljuk népszerűbb formába is közzétenni. Ebből a gondolatból született a Trianon után: Gondoljuk újra a Horthy-kort! vállalkozása.
Mit tűztünk ki célul? Harminc éve sugározta a Magyar Televízió a Mesél a filmhíradó című sorozatot, amely a kor utolsó teljes mozgóképes áttekintése volt. Mi most harminckét darab videóban – multimédiás előadásban és dokumentumfilmben – újra megpróbáljuk átélhető formában bemutatni a korszak viszonyait, minden ellentmondásával egyetemben. Az elmúlt évtizedek kutatásai nyomán néhány esetben változott a fénytörés is: a kor gazdasági teljesítményét ma kicsit talán pozitívabban szokás értékelni, mint korábban, és a modernizációs teljesítményt is jobbnak látjuk az egészségügytől a technológiák importjáig. Ugyanakkor például az is világosabbá vált, hogy az új, modernebb Magyarország Horthy-kori víziója a harmincas években szorosabban összefüggött az 1918 utáni radikális tekintélyelvű és nacionalista, antiszemita nézetek térnyerésével, mint azt néhány évtizede véltük. De többet tudunk a határon túli magyar közösségek sorsáról, a demográfiai folyamatokról, a trianoni béke következményeiről, a harminc éve még szinte feldolgozatlan nőtörténetről is, mint a Mesél a filmhíradó készítői annak idején. A tizenhat darab negyven perces előadásban és tizenhat dokumentumfilmben – melyeknek szereplője, írója az adott területen jegyzett történész – egy kicsit még ennél is ellentmondásosabb kor bontakozik ki, amely éppen ezért viták melegágya. Bár a kérdések egyes esetekben nem dönthetőek el végérvényesen, a sorozat ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a történelem és a korszak iránt érdeklődő közönség megkapja azt a tudást, amelyre támaszkodva önállóan is képes lesz mérlegelni az egyes kérdések pró és kontráit.
Lassan, részről részre szeretnénk minél több érdeklődőt megszólítani. A középiskolák fakultációitól és tagozatos osztályaitól kezdve a BA-hallgatók és általában minden, a történelem iránt érdeklődő csoport bevallottan „célközönségünk”. Ezért a lécet sem tehetjük alacsonyra: az érthetőség mellett az újdonság erejével hatót is mondanunk, mutatnunk kell. És mivel többet ér egy rendszeres néző, aki tíz dokumentumfilmet is megnéz, mint tíz profillátogatás, aminek nincsen következménye, arra biztatunk mindenkit, hogy ne csak kövesse közösségi média-oldalainkat – Facebookon, Youtube-on, Instagramon és TikTokon is elérhetőek vagyunk – hanem nézze végig tartalmainkat és szóljon hozzá, vegyen részt aktívan a párbeszédben, amit elindítunk!
