„Mit írna a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára emlékezve a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratba, 75 évvel a magyarországi vészkorszak és a II. világháború vége után, amikor napjainkban Közép-Európa EU-s tagországai között, a meglévő történelmi nézetkülönbségek ellenére új típusú együttműködés is körvonalazódik?” – tette fel a kérdést a Szombat folyóirat. Ezúttal kollégánk válaszolt.

„Trianon a történészi beszéd számára sajátságos, de nem egyedi problémát jelent. Minél inkább elmondható egy történelmi eseményről, hogy az idők során társadalmi és politikai szereplők számára sarkalatos jelentőségre tett szert, minél többször történt kísérlet értelmezésére és tanulságok levonására, annál nagyobb az eredetileg a történeti eseményre utaló fogalom által hordozott teher. Az a történeti epizód, amely a közösség számára a jelenben is őrzi jelentőségét, s amelyből a mai társadalom önmagára vonatkoztatható tudást igyekszik kihámozni, valójában hálátlan téma a történésznek, ha nem a nyilvánosság előtti szereplés az elsődleges célja. Ennek oka az, hogy a történészi munka a múltat a maga múltbeliségében, az akkori kontextus szétszálazásával igyekszik értelmezni jellegzetes céhes szabályai szerint, míg a politikai közösség érvényes tanulságokat vár az elemzéstől. Az egyik tehát akaratlanul is távolít, az „akkort” kutatja, a másik „használható” vagy „hasznos” múltra vágyik. Nézetem szerint mindkettő jogos célkitűzés; a két perspektíva összeolvadását várni nem érdemes. Hatni ugyanakkor hatnak egymásra, hiszen szerencsés esetben a tudomány szállít megbízható „nyersanyagot” a társadalmi vita számára. A következőkben a két megközelítés bonyolult viszonyáról szólva éppen ezért amellett próbálok meg érvelni, hogy a kettő miért egyaránt fontos, és látványos hasznossági korlátai ellenére az elefántcsonttornyába zárkózni látszó történészi kutatás és beszédmód mennyiben járulhat hozzá a társadalmi múltfeldolgozás legalábbis egyenrangú feladatához.”

A teljes válasz itt olvasható.

Címkép: a Nemzetek Szövetségének közgyűlése, Genf, 1920. Forrás: commons.wikimedia.org