A Csehszlovákia létrejöttét, a csehszlovák békeküldöttség párizsi tevékenységét és a magyar–szlovák államhatár kijelölését tárgyaló bevezető tanulmány és a szerkesztői előszó után következő iratok az 1918 októbere és 1920 márciusa közötti időszakból származnak. A 230 oldalas kötetben olyan dokumentumok kaptak helyet, mint például Karel Kramář csehszlovák miniszterelnök 1918. november 15-i, Edvard Beneš külügyminiszterhez intézett levele az észak-magyarországi helyzetről, Antonín Boháč demográfus 1919 elején keletkezett háttéranyaga a csehszlovák–jugoszláv korridor elképzeléséről, Samuel Zoch Pozsony megye ispánjának és Vavro Šrobár Szlovákia teljhatalmú miniszterének az érvelése Csallóköz Csehszlovákiához való csatolása mellett (1919. április), Kun Béla 1919. május elsejei távirata Masaryk elnökhöz, amelyben a Magyarországi Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa elismeri a csehszlovák területi igényeket, a magyar–csehszlovák államhatár ismertetése 1919. június 14-én vagy Štefan Osuský 1920 eleji távirata a magyar békedelegációval szembeni csehszlovák magatartásról.
A könyv fülszövege szerint „A mintegy száz csehszlovák diplomáciai dokumentumot tartalmazó kötet a magyar–csehszlovák államhatár kijelölésének folyamatába enged bepillantást. A cseh és szlovák levéltárakból összegyűjtött és magyar nyelven először közzétett források által az olvasó plasztikus képet kaphat arról, milyen elképzelések éltek a cseh és szlovák politikai elitben a szlovák–magyar államhatárt illetően, és hogyan sikerült elképzeléseiket a békekonferencián érvényesíteni. A közölt dokumentumok a csehszlovák nézőpontot közvetítik, és így az általuk felrajzolt kép is egyoldalú, ám mindenképpen megismerésre érdemes, hiszen bepillantást enged „a másik oldal” gondolkodásába, segít megérteni annak motivációját, cselekedeteinek mozgatórugóját. És persze segít abban is, hogy magunkat is tisztábban lássuk.
Simon Attila, az MTA külső tagja, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a komáromi Selye János Egyetem tanszékvezető docense a szlovákiai magyarok két világháború közötti történetét kutatja. Főbb munkái: Telepesek és telepesfalvak Dél-Szlovákiában a két világháború között (2008); Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban (2010); Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban (2013); Magyar idők a Felvidéken. Az első bécsi döntés és következményei (2014).”
A kötet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének gondozásában jelent meg, ára 3490 Ft, kapható – többek közt – a belvárosi Penna Bölcsész Könyvesboltban is.
