A sűrű történelmű Maros parti városban 2022. október 26–29. között négy magyarországi és hét romániai történész tartott előadást és cserélt eszmét a magyar–román múlt számos kérdéséről, amelyek közül több napjainkban is aktuálisnak számít.

A magyar és román résztvevők azt is felidézték, hogy ötven évvel ezelőtt, 1972-ben kezdte meg működését az egy évvel korábban megalakult vegyesbizottság. Noha a nyolcvanas években a magyar–román viszony romlása törést jelentett a testület munkájában, 1992 után a történészek újra felvehették a fonalat. Azóta rendszeresen találkoznak, felváltva magyarországi és romániai helyszíneken. A 2016-os gyulafehérvári, majd a 2019-es budapesti (és tatai) alkalmak után a 2021-re tervezett ülés ugyan elmaradt a koronavírusjárvány miatt, de idén sor kerülhetett rá, az aradi városháza termeiben.

A Lechner Ödön tervei alapján (Pekár Ferenc módosításaival) az 1870-es években épült aradi városháza és közigazgatási palota.

Az október 27-i szakmai programot a hivatalos köszöntők után Szász Zoltán, az ELKH Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója és a vegyesbizottság magyar szekciójának volt elnöke, valamint a román elnök, Ioan Bolovan, a George Barițiu Történeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Az első napon Tringli István, az ELKH TTI tudományos főmunkatársa tartott előadást (Kézai Simon krónikájának Anjou-kori átdolgozása), aki után Nagy Levente, az ELTE Román Filológiai Tanszékének tanszékvezetője szólalt fel (Vlad Țepeș kultusza a román és magyar történetírásban), majd Cornel Sigmirean, a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Intézet munkatársa (Az oktatás ethosza és a modernitás felépítése: román–magyar interferenciák a 19. században) és Ábrahám Barna, az ELTE Román Filológiai Tanszékének oktatója következett (Magyar polgárság-viták). Az ebéd után a kolozsvári George Barițiu Történeti Intézet munkatársai, Mádly Loránd (Neoabszolutizmus–liberalizmus–dualizmus. Érvelések egy korszak fordulópontjainak megítéléséről) és Remus Câmpeanu (Karl Marx, a magyarok és a románok) tartottak előadást.

Az október 28-i ülésnap Corneliu Pădurean, az Aurel Vlaicu Egyetem oktatója és Ioan Bolovan előadásával folytatódott (Másfél évszázad vegyes házasságai Erdélyben), majd Iosif Marin Balog, a kolozsvári George Barițiu Történeti Intézet munkatársa következett (Központ–periféria irányú vagy regionális fejlesztés? Vasutak Erdélyben és Bánságban /1867–1918/), végül pedig Florin Abraham, a bukaresti Nemzeti Totalitarizmuskutató Intézet munkatársa és a Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács vezetőségének tagja (A román–magyar viszony az emlékezetpolitika perspektívájából: 1990–2020), valamint Zahorán Csaba, az ELKH TTI Trianon 100 Kutatócsoportjának és az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézetének a munkatársa került sorra (Emlékezetpolitika: 2018 és 2020. Gyulafehérvár és Trianon évfordulójának felidézése Romániában és Magyarországon). A programot egy idegenforgalmi témájú kiadványról és egy közös (magyar–román) történeti kézikönyvről való egyeztetés zárta, ami után rövid városnézés következett.

A vegyesbizottság 2022. október 26–29-i ülésének résztvevői az aradi városháza „Ferdinánd király” termében (b-j): Mádly Loránd, Tringli István, Nagy Levente, Iosif Marin Balog, Remus Câmpeanu, Ioan Bolovan, Doru Sinaci alprefektus, Cornel Sigmirean, Florin Abraham, Corneliu Pădurean, Zahorán Csaba, Ábrahám Barna, Szász Zoltán (a magyarországi küldöttség egyik tagja, Csákó Judit betegség miatt hiányzott az ülésről).

 

Címkép: az aradi Szabadság-szobor a Megbékélés Parkban (Tűzoltó tér)

Fotók: Zahorán Csaba, Remus Câmpeanu

Twitter megosztás Google+ megosztás