2018-ban, a közép-szlovákiai Hermándban (Harmanec) működő Katonai Térképészeti Intézet egy különleges térképet dobott a piacra, „Csehszlovákia létrejöttének száz éve 1918–2018” címmel. A fali- és kihajtható változatban, cseh és szlovák nyelven egyaránt kiadott nagyméretű térkép Csehszlovákia és két utódállama – a Cseh és a Szlovák Köztársaság – történetét jeleníti meg. Az egyik oldal központi részét egy 1918–1920 közötti Csehszlovákia-térkép tölti ki, amely hűen tükrözi a korabeli állapotokat – vagyis nem szerepel rajta például a második világháború után kialakított Árvai-víztározó stb.. A hosszasan elnyúló országterület alatt Csehszlovákia, majd Csehország és Szlovákia elnökei sorakoznak, továbbá az állam(ok) címerei, változó megnevezései, vagy húsz különféle csehszlovák, cseh és szlovák bankjegy, valamint három kisebb térkép, amelyek az ország területi változásait mutatják be. A felső szöveges rész pedig Csehszlovákia történetét foglalja össze az 1918-as kikiáltástól az 1992 végi szétválásig, ami némiképp – igaz, elkerülhetetlenül – leegyszerűsítő módon beszéli el a közös államalakulat évtizedeit. Az első köztársaságról például az szerepel, hogy azt az első világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain kiáltották ki, és „kiszabadította a két nemzetet az osztrák-magyar uralom alól”. Ám Csehszlovákia „nem két teljesen egyenrangú nemzet szövetsége volt. A szlovákok elnyomottnak érezték magukat, ezért erősödtek az autonómiatörekvések. A németek sem békéltek meg soha a Szudétavidék elveszítésével, és a magyarok sem voltak elégedettek, mivel igényt tartottak Szlovákia és Kárpátalja déli részére.” A másik oldal rajzos térképei már az önálló Csehországot és Szlovákiát ábrázolják, a két ország természeti adottságainak és épített örökségük néhány példájának feltüntetésével. Az országtérképeket itt is különféle szöveges részek egészítik ki, szemelvények az 1993 utáni fejleményekből és egyéb információk.
A „Nagy Egyesülés” centenáriuma alkalmából Romániában egy egész sor oktatótabló jelent meg, amelyek többnyire egy-egy térképet is tartalmaznak. Egy vállalat nyolc tablót is kiadott, amelyek „A románok 1918-as Nagy Egyesülését”, valamint külön-külön Erdély, Bukovina és Besszarábia Romániához való csatlakozását ábrázolják. Az egyiken Nagy-Románia román színekre festett körvonalai alkotják a hátteret, amely előtt az egyes régiók emblematikus épületei (a gyulafehérvári tiszti kaszinó, illetve – kissé anakronisztikus módon – az 1921–1922 között felépült ortodox koronázási katedrális, a bukaresti diadalív, a kisinyovi Országtanács épülete, valamint a czernowitzi metropolita székhelye), a csatlakozást kimondó nyilatkozatok, továbbá a román királyi pár és 22, az egyesülésben részt vevő személyiség arcképe látható. A képeket egy, Florin Constantiniu történésztől származó idézet egészíti ki, amely a nemzeti egység megvalósulását az egész románság akaratának megnyilvánulásaként és eredményeként értékeli. Egy másik, „Áldozatból született az egyesülés. 1918–2018” feliratú tablón már Nagy-Románia rajzos térképéé a főszerep, az ország területén elhelyezett objektumokkal, amelyet úgyszintén a jelentős személyek, háborús emlékművek és az egyesülési nyilatkozatok képei vesznek körül.
Az egyes tartományok csatlakozását bemutató tablók hasonló logikát követnek, de „A kiegészült Románia – az első centenárium (1918–2018)” nevű sorozat darabjain is fontos szerep jutott a térképeknek. Az „Erdély, a Bánság, a Körös-vidék, Szatmár és Máramaros egyesülése. 1918. december 1.” című tablót viszont – a már említett motívumokon és a román népgyűlések fényképein túl – egy, az 1917–1918 közötti legfontosabb eseményeket felsoroló kronológia teszi teljessé, az egyik sarokban pedig megjelenik rajta Emmanuel de Martonne francia földrajztudós (és a párizsi béketárgyalásokon a román területi igények támogatója) térképe is, amely a Tisza, a Duna, a Fekete-tenger, a Dnyeszter és Délkelet-Galícia közötti térség etnikai viszonyait mutatja be.
Ezt az utóbbi részletet, illetve a Csehszlovákia történetét bemutató szövegrészt leszámítva azonban szinte semmi sem utal az új vagy „kiegészült” országok multietnikus jellegére – annak ellenére, hogy mind Csehszlovákia létrejöttét, mind Románia területi gyarapodását a népek önrendelkezése elve volt hivatva legitimálni. Ebből a szempontból tehát ezek a – egyébként többnyire igényes – munkák is a „győztesek történelmét” tükrözik.
Felhasznált anyagok és a képek forrásai:
https://mybystrica.sme.sk/c/20948058/vychadza-historicka-mapa-ceskoslovenskej-republiky.html
https://www.vku-mapy.sk/obchod/Historick%C3%A1-mapa-100-rokov-vzniku-%C4%8Ceskoslovenska-p170420619
https://www.eduvolt.ro/planse-dedicate-marii-uniri-istorie/
A magyar Trianon-térképekről itt olvasható munkatársunk írása (a teljes szöveg a ceeol felületén), továbbá lásd Segyevy Dániel új könyvét.
:
