Bár (még?) nem olyan látványosan, mint Romániában, de Szlovákiában és Csehországban is készülnek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, vagyis a független Csehszlovákia létrejötte századik évfordulójának a felidézésére. A szlovák „Nemzeti Kincstár” (a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. testvérvállalata) a Szlovák Nemzeti Múzeummal – Történeti Múzeummal együttműködve új emlékérmét bocsát ki 2017-ben Cseh-Szlovákia (sic!) megalakulásának századik évfordulója, „újkori történelmünk legjelentősebb mérföldköve” alkalmából – áll a Nemzeti Kincstár (Národná Pokladnica) honlapján.

A „Nemzeti Kincstár” honlapja háromrészes cikkel vezeti fel az érmék megrendelésére vonatkozó ajánlatát, amelyben vázlatosan ismertetik a függetlenség kikiáltásának történetét.

A prágai Vencel tér 1918. október 28-án

Az előzmények bemutatása az első világháborús fejleményekkel kezdődik, egy utalással arra, hogy a világháború előtt a cseh és szlovák politikusok egyenjogúságra törekedtek a csehek és szlovákok számára az Osztrák-Magyar Monarchián belül. A háború kitörése és a hatalom intézkedései nyomán azonban az ellenállás a Tomáš Garrigue Masaryk vezette emigráns kormányra korlátozódott. 1916-ban Masaryk, a szlovák Milan Rastislav Štefánik és Eduard Beneš tevékenységének eredményeképpen létrejött a Csehszlovák Nemzeti Tanács, 1917-ben pedig erősödött a hazai ellenállás is. Fokozatosan az antanthatalmak is elismerték a cseh-szlovák célkitűzéseket, amit az is segített, hogy több fronton cseh-szlovák légiók is harcoltak az antant oldalán. 1918. október 28-án a Monarchia kapitulációjában elfogadott autonómiát az emberek (Prágában) teljes függetlenségként értelmezték, tüntetésekre került sor, majd a Nemzeti Bizottság átvette a hatalmat az osztrák hatóságoktól, kikiáltva a köztársaságot. Október 30-án – a prágai eseményektől függetlenül – a Turócszentmártonban (Tučiansky Svätý Martin) összegyűlt szlovákok az önrendelkezés elve alapján, a szlovák nemzet nevében kibocsátották a turócszentmártoni deklarációt, és véget vetettek a történelmi Magyarországhoz fűződő viszonynak. November 14-én a Nemzetgyűlés rendelkezett a Habsburgok trónfosztásáról, a független köztársaság megalakításáról és Masaryk elnökké választásáról.

M. R. Štefánik

A második cikk Milan Rastislav Štefánik (1880–1919) szlovák katonáról, diplomatáról és csillagászról szól, aki kulcsfontosságú szerepet játszott Csehszlovákia létrejöttében, de 1919 tavaszán repülőgépével lezuhant és meghalt. A sorozat harmadik része Tomáš Garrigue Masaryk (1850–1937) első csehszlovák államfő, „a felszabadító elnök” pályáját mutatja be.

T. G. Masaryk és E. Beneš

A „drámai pillanatokat, eseményeket és személyiségeket” egyedülálló ezüst emlékérmékkel kívánja felidézni a Nemzeti Kincstár. A honlap látogatóit egyúttal szavazásra is felhívják, hogy döntsék el, mit látnának legszívesebben az emlékérméken: a függetlenség 1918. október 28-i kikiáltását, Štefánik vagy pedig Masaryk arcképét. Érdekes részlet, hogy míg Csehországban október 28. nemzeti ünnepnek számít, Szlovákiában nem tartozik a hivatalos ünnepek közé.

A színtiszta ezüstből (Ag 999/1000) készülő első emlékérem az 1918. október 28-án kikiáltott Csehszlovákia nagycímerét, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiát jelképező, a császári koronával és az 1918-as évszámmal ellátott kétfejű sast ábrázolja. A neves cseh szobrász és éremkészítő mester, Vladimír Oppl munkáját két szlovák történész által jegyzett tájékoztató kíséri. A 40 mm átmérőjű, 20 grammos érem ára közel 35 €, de a sorozat további darabjai – különféle kiegészítők társaságában – már egyenként majdnem 70 €-ba fognak kerülni.

 

Forrás:

https://www.narodnapokladnica.sk/numizmaticke-novinky/176-100-vyrocie-vzniku-cesko-slovenska

https://www.narodnapokladnica.sk/historia-ceskoslovenska

Twitter megosztás Google+ megosztás